Miért van annyi magányos és társaságtalan ember?

Magyarországon kerestem...

Még sajnos itt vagyok,reményeim szerint egy idő múlva már külföldön valami lehetőleg normális országban.

Hát,nem minden arany,ami fénylik.

És jó ideje keresem a jó embereket,de...

Magyarország előre megy,nem hátra...

Boldog karácsonyt!

Rém egyszerű a magyarázat:

A másik hibás mindenben, roszz, de én tökéletes-, ha nem királyian tökéletes vagyok.

Ebben a gondolkodásmódban van a hiba alapja.

#41 Lehet benne valami :D

Bár szerintem minden ember így van vele, mert nincs aki ne vágyna a minőségi, számára megfelelő társaságra. Ez alatt nem párkapcsolatot értek, hanem a szűkebb, tágabb baráti, haveri, ismerősi kört, környezetet.

A magam részéről leginkább egyfajta két szék közül a földre érzésem van.

Beleszülettem és felnevelkedtem egy egyszerű, suttyó proli környezetben, ahol mindig kívülálló voltam.

Viszont ezzel környezettel rám ragadt annyi suttyó proliság, hogy így meg a magasabb (vagy egyáltalán bármilyen) értelmi és érzelmi szintet képviselő közegből is kilógok... :D

Amúgy összességében szerintem az a legfőbb probléma, hogy az emberek igazából nem is társaságra vágynak, csak szimplán a kommunikáció kényszerüket akarják kiélni, mindegy, hogy kivel, bárkivel.

Ez így volt régen is. Ezért ültek a vénasszonyok egész nap a kapu előtt kis padon, hogy kommunikáljanak, információt cseréljenek.

Csak régen nem volt lehetőséged válogatni, megvolt a szűk közösség.

Ha ebből kiléptél akkor egyedül maradtál.

Pontosabban akkor sem maradt az ember egyedül, mert a különféle okból "kitaszítottak" összeálltak. De nem azért mert bármiben is egyeztek volna, hanem szimplán azért mert a közlési és információ átadási kényszerüket csak egymással tudták kiélni.

És valahol szerintem ezzel lehet összegezni az emberi gondolkodást, hogy információ átadási és kommunikációs kényszer.

Ezért pofázik, ír mindenki, ezért gyártják agyba főbe a tartalmakat. Vagy ezért írtak verseket. Ezért irkálunk ezen az oldalon is.

Genetikailag belénk lehet kódolva az információ átadás szükségessége. Ezért csicseregnek a madarak, ezért ugatnak este a kutyák és kukorékolnak a kakasok.

Nyilván ilyen szempontból betesz a technikai fejlettségünk, hiszen pont ezt az örökös információ átadási és kommunikációs vágyunkat triggereli a maximumra egy már kezelhetetlen szintű információs áradatot teremtve, amit az ember egyszerűen képtelenné válik kezelni.