Ha valakire azt mondják, hogy lusta és semmirekellő, azért ő személyesen felelős vagy csupán az agyadban végbemenő kémiai folyamatok és hormonok okozzák ezt?

"azért ő személyesen felelős"

Hát nem is a macskás videók tehetnek róla amiket nézel:

https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__egyeb-kerdesek__1135..

Onnantól, hogy az ember tudatában van a saját lustaságának, nincs mire hivatkozni.

Csak akaraterő kérdése a legyőzése, hormonok ide vagy oda.

Ő nem lusta, csak "kórosan teljesítménygátolt" :D Illetve nem találta meg azt az életterületet, viselkedésmódokat, amikben viszonylag erőfeszítés nélkül érhet el eredményeket. Nézz utána a tanult tehetetlenség fogalmának is.

---

Részletes válasz:

"Ha valakire azt mondják, hogy lusta és semmirekellő, azért ő személyesen felelős vagy csupán az agyadban végbemenő kémiai folyamatok és hormonok okozzák ezt?" Hogy az én agyamban milyen hormonális és idegélettani folyamatok mennek végbe, az más személyeket a jellemhibáik kialakulásában nem befolyásol.

"És annak ellenére, hogy nem vagy motivált semmire sem, meg kell erőszakolnod magad, csak mert mindenki más úgy tesz?" Nem kell! Viszont senki sem köteles arra, hogy eltartson. Hogy kívánod feloldani a problémát?

Nem, első körben semmi köze ennek az agyélettani folyamatokhoz. A neveléshez, annak elmaradásához, és az önneveléshez, vmint annak elmaradásához van köze.

Hogy döntöttél, csöves/guberáló lezsel, vagy szerzel egy kis önfegyelmet?

"De le kell-e győzni?"

Le.

Azért, mert erősödik.

Megszokod a semmittevést és egyre kevesebb tevékenység is soknak érződik majd, egyre fájdalmasabbnak érzi az ember a tétlenség falát áttörni.

Ismerek ilyen embereket, aki belekerültek a komfortzóna-tétlenségi spirálba és folyamatosan épülnek le.

A végén már nincs más, mint önsajnáló bóklászás a lakásban.

Mindenkinél előfordul egy valamilyen lecsengés, ahogy a napi monotonitás egyre jobban beszűkül.

Én magamat figyelem, mert én is hajlamos vagyok rá.

Ez a hetem most például tipikus beszűkülés a meló-lakás vonalra, nulla programmal.

Úgyhogy hétvégére szigorúan betervezve a bringázás, autószerelés, bevásárlás, biliárd-edzés.

Szombat reggel ki az ágyból és mielőtt el tudnék kezdeni magamnak kifogást felhozni, miért ne csináljam, belekezdeni a nyüzsgésbe.

Csak az első pillanata nehéz, utána már megy magától.

"Él a fejemben egy fickó aki mást se akar mint feküdni az ágyban és füvezni egész nap, közben pedig rajzfilmeket és régi filmeket nézni. Az egész életem arról szól hogy kicselezzem és elkerüljem ezt a fickót."

Anthony Bourdain, sztárszakács, szerző

[link]

Kicsit fura elképzelések vannak itt a lustaságról. A lustaság egy emberi tulajdonság, ami a neveltetés során alakul gyakorlattá. Igen, ennek vannak agyi kémiai hordozói, ahogy bármi emberi tulajdonságnak is. E tekintetben ennek semmi jelentősége.

A csecsemő a születésekor sokféle adottsággal és hajlammal rendelkezik. Amennyiben nincs jól meghatározott betegsége, akkor a lustaság sem jellemző rá. Azonban megszületése után érdeklődni kezd a körülötte lévő dolgok iránt, és abból következtetéseket von le. Kora előrehaladtával egyre kifinomultabbakat. És téves, hanyag vagy más módon negatív nevelés hatására juthat fokozatosan arra a következtetésre, hogy a lustaság hasznos. Ez idővel megszokássá, majd tulajdonsággá válik.

Ez egy rossz tulajdonság, ami káros az egyénre és környezetére is, és folyamatos összeütközés eredményez. Az egyén ezt, ha időközben máshonnan kellő ismereteket szerzett, felismerheti és küzdhet ellene, sőt segítséget kérhet. Ha nem ismeri fel, a környezete fog szólni, illetve annyira hátrányos helyzetbe kerülhet, ami adhat motivációt.

Ha mégse, és az egyén nem veti le azt a szokását, akkor nyomorúságos élet lesz, mert folyamatos összeütközésbe kerül a környezetével, később senki nem törődik vele, egyedül pedig elemi szükségletei kielégítésére sem képes (mert azt is tanulni kéne).

Egyébként jellemző tünet, hogy valaki hatalmas energiákat hajlandó áldozni a megmagyarázására, csak ne kelljen minimális energiával hasznosabbnak lenni. Ez egy fontos hátránya a lustaságnak. És szélsőéges esetekben, meg idős korra mindenképpen tragikus következményei lesznek.