Megérthető ha én nem akarom megélni az idős kort?
Nem lesz egy felemelő írás, szóval ha elrontanám vele a jókedvedet, akkor lapozz vagy máskor olvasd el. ;)
Őszintén szólva az időskor csak a szívásról szól. Legtöbb ember akkor lesz komolyan beteg, (rák, szív- és érrendszeri, komoly mozgásszervi, stb,stb..) persze vannak olyan emberek akiknek fiatal vagy gyermekkorban is kijut az ilyesmiből de az ritka. Idősen viszont nagyon is gyakori. Tipikusan 45-50-60 felett jönnek már a bajok. Akinek vannak gyerekei azt ilyen korban szokták magára hagyni és rendben van hogy utána is látogatja, de akkor sem ő lesz már a központi kérdés a gyereke életében hanem az utód saját élete.. szóval elkezdődik az elmagányosodás, és ahogy telik az idő az csak egyre rosszabb lesz. Akinek meg nincs gyereke annak meg már jóval hamarabb, eleve. Nők nagyon sokszor ennyi idősen vesztik el a férjüket, vagy akár fordítva bár jellemző hogy a férfiak korábban halnak meg.. Ilyenkor szokták elveszíteni az emberek a szüleiket is. Akik egész életeden végig kísértek, természetes volt hogy ott voltak és beszélhettél velük.. egy nap csak jön egy telefon és nincsenek többé. Vagy bejön egy betegség és előtte évekig ápolnod kell őket, aztán utána jön csak az a bizonyos telefon. Minden megváltozik. Ennyi idősen már tényleg szembetűnő negatív változások vannak a testen. A nők nagyon meghíznak, stb.. A szép nő aki 16-30 évesen voltál, többé nem létezik. Helyette egy ronda izé néz vissza a tükörből. Inkább a hajadat is levágod rövidre mert már úgyis mindegy, a külsődnek már lőttek.
Magamról annyit hogy most vagyok 25, aspergeres vagyok, nagyon szeretem a szüleimet, nem szeretnék gyereket soha (tényleg így gondolom és ez nem fog változni) és a szépségemből élek már jó ideje.. nem fejteném ki bővebben hogy mit csinálok de senki sem ér hozzám. Senki se tudja hogy én ezt így gondolom , persze volt hogy valakinek említettem de szerintem nem gondolná hogy tényleg komolyan is gondolom. Szüleimnek soha nem mondanám el..
Ez normális hogy így érzek?
25/n
válasza:Nekem az a véleményem, hogy amit írtál csak egy lehetőség. Így IS meg lehet öregedni,,de nem feltétlen így kell.
Ha komoly pénzt és időt fordítasz a fizikai és mentális egészséged megőrzésére, akkor (nyilván genetika függő is), de 90 fölött is lehetsz önellátó, lehetnek kapcsolataid a külvilággal.
Az hogy szellemileg leépülsz és testileg megnyomorodsz nem szükségszerű. Egy módja van hogy elkerüld: megőrzöd az egészséged.
válasza:Az én nagyszüleim közt volt demencia, több szívroham, végstádiumú rák, szóval valamelyiket tuti megörököltem. Emlékszem ahogy kiskoromban egyik nagymamámat látogattuk és beletelt vagy negyed órába mire felismert minket. 10-12 évvel később a másik nagymamámat látogattam rendszeresen a hospice-osztályon.
Ha kiderül melyiket dobta a gép akkor még nem tudom mit fogok lépni mert számomra létfontosságú az hogy önállóan tegyem a dolgaimat, külön kínszenvedés lenne ha rá lennék utalva mások segítségére. Másrészről láttam videókat, interjúkat fogyatékkal élőkkel (lebénult, izomsorvadásos stb.) és inspirálni tudja az embert ha látja hogy ők még abból is kihozzák a maximumot amijük van, viccelődnek stb.
Szerintem addig te se hozz elhamarkodott döntést amíg az élet nem hoz olyan helyzetbe.
33/F
igen, mondjuk nekem volt egy iskolatársam, Szlovák Dorina volt a neve . izomsorvadásos kerekesszékes kislány volt és még ígyis mennyire élte az életet.. hát egyeneseknek van életkedve, másoknak meg nincs. durva hogy neki úgy is volt.
nem csinálok most még semmi olyat.
válasza: válasza:Mi, Aspergeresek hajlamosak vagyunk más szemüveggel látni a világot. Illetve én azt is észreveszem, hogy sok kellemetlen dolgot sepernek a szőnyeg alá a neurotipikusok, amit én viszont nyersen kimondok, mert szerintem tény, amivel foglalkozni kell - na ettől pesszimistának tűnök.
Nos, e gondolatmenet mentén azt kell, hogy mondjam, hogy sok dologban igazad van a fentiekben. Csakhogy te kimondtál olyat, amit nem "illik". Amit a szőnyeg alá szokás seperni.
Látod, írták is, hogy depressziós vagy... Pedig ennyi alapján csak realista.
Amúgy szerintem megéri tenni az egészségedért.
Nemcsak az élethossz, hanem az életminőség miatt is.
Ha magamra gondolok, lehet, hogy az van megírva, hogy 40 évesen meghalok rákban, de addig is hadd legyen fizikailag jobb az életminőségem.
Annak, hogy nulla mozgás, semmi köze ahhoz, hogy autóval jársz mindenhova. 25 évesen még relatív keményen kellene edzeni, amennyit csak lehet.
Mindenki eszik szart is, de fogyassz mellette zöldséget, gyümölcsöt, redukáld a húsfogyasztást, étkezz változatosan. Hidd el, megéri.
Főleg nem bubis vizet igyál és lehetőleg elegendő mennyiségben.
válasza:"Látod, írták is, hogy depressziós vagy... Pedig ennyi alapján csak realista."
Ha realista lenne, akkor nemcsak a rossz oldalát látná az idős kornak, hanem a jó oldalait is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!