Miért versenyzünk azon, hogy kinek rosszabb?
Van ez a társadalmi jelenség, hogy egymásra licitálnak és panaszkodnak az emberek, hogy ki dolgozik többet, kinek nehezebb az élet, ki betegebb, kinek hülyébb a főnöke, kollégája...
Ettől mi lesz jobb?
Amikor összefutsz egy ismerőssel és nyávog a fentiekről, majd megkérdezi, hogy te hogy vagy és közlöd, hogy minden rendben, netán ki is részletezed, hogy miért jó az élet, akkor miért néznek ufonak? Vagy ha kedves vagy valakivel a buszon/boltban vagy bárhol, akkor miért méregetnek a legtöbben gyanakodva?
Ennyire belénk van kódolva az önsajnálat és a paranoia?
Olyan elkeserítő :(
válasza:11-es, minden egyes szabaddal egyetértek. Amúgy az irigység egy nagyon érdekes dolog. Engem például motivál. Pl. ha valaki tökéletesen beszél egy nyelvet, akkor én úgy vagyok irigy rá, hogy én is szeretném ezt a tudást. De ha ezt felismertem, akkor teszek is érte :)
De az általános irigység nem ilyen; az a dögöljön meg a szomszéd lova is effektus.
Sajnos ez szerintem sokkal gyakoribb. Mondjuk érthető, a rosszindulat kevesebb energiába kerül, mint tenni valamit az irigyelt célért.
válasza:12-es Az az ötletem most, hogy annyi minden van kódolva a DNS-ben, nem lehet hogy a gyűlölve irigylés is?!
Most ezt a gyűlölve irigylést úgy értem, hogy HARAG érzelmi REAKCIÓ a vágyott dolog TULAJDONOSÁRA.
Hogy most akkor az egy emberbe kódolt/nemkódolt tulajdonság lehet? Tehát hogy haragot érez a tulajdonos iránt, nemcsak vagyat a tulajdonra hogy neki is legyen?
Mert hogyan határozzuk meg az irigységet, mi a "hivatalos: értelmezése az irigységnek. Benne van a gyűlölet vagy nincs? Gyanítom, hogy ha rá fogunk keresni, akkor kétféle meghatározást fogunk találni.
Az egyik tartalmazza a haragot, a másik értelmezés nem.
A soraidat olvasva elgondolkodtam es arra jutottam hogy a büdöséletben nem éreztem haragot valaki felé csak mert van valamije, aminek én is örülnék.
Kétféle irigységgel találkoztam, és most kizárva az álszenteket akik összevissza hazudodnak az érzéseikről.
Amit biztosan tudok, az az, hogy vannak a gyűlölve irigylők, és vannak a vágyva irigylők.
Erősen gyanítom, hogy a különbség nem tanult, hanem veleszületett. Hogy a gyűlölve irigylők nem is tehetnek erről az érzésről. Már egeszen pici gyerekeknél is nagyon látványos különbség van e tekintetben a viselkedésükben.
Szívesen megkerdeznék egy genetikust/pszichiátert folytattak-e ilyen vizsgálatot és végeztek-e erre irányuló kísérletet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!