Normális ha a szeretteim közül valaki valami negatívat mondd rám, úgy érzem nem tud elfogadni és szeretni?
Nagymamámmal pl nagyon külömbözünk ezért sok mindenben kifejti a véleményét, hogy ő ezt nem így meg nem úgy. Meg én pl zárkózottabb vagyok ő meg nagyon barátkozós stb. Ebben is nem ért engem. Mindig mikor ilyen ellentétek szóba kerülnek úgy érzem mint ha nem tudna szeretni és elfogadni ahogy vagyok.
Egyébként gondolom szeret mert sok mindent megtesz értem, de mikor beszélgetünk vagy történik valami mindig érződik köztünk az ellentét.
Nem csak vele kapcsolatban van így hanem mindenkivel kapcsolatban ugyan ezt érzem aki nekem fontos. Gondolom ez nem normális gondolkodás. Hogyan lehetne orvosolni?
Valószínűleg csak nem értenek téged. Én is introvertált vagyok, jobban szeretek itthon lenni, mint pl koncertekre járni, de bátyám teljes extrovertált, ő nem érti, hogy hogy nem unatkozok itthon, miért nincs kedvem kimozdulni többet (persze a vírus miatt ez nem aktuális téme szerencsére).
Kicsit érzékenyen reagálod le, de ez nem nemnormális, csak a személyiségedhez tartozik.
Válaszold ilyen esetekben azt, hogy neked így a jó, nincs szükséged erre/arra. Ha nem érti meg, akkor válts témát:
- Hú de szép/kaksi az idő (mindig beválik).
- Hú, de megfájdult a hátam, vajon mitől...? (egyből elterelődik az egészségügyre a téma)
- De éhes/szomjas lettem ( mamáknál ez tuti nyerő váltás)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!