Rossz ember az, aki szórja a pénzt?

#11 de annak az embernek aki festette a ház falat elveszett a munkaideje amit fordíthatott volna másra is. kár keletkezik.

a gazadag, ha nem tudja elkölteni a pénzét másra mibt luxus kiadásra elég buta gazdag. tipikusan a leggazdagabbak nem erre költik a vagyonukat főleg.

a példában ha rossz azt mutasd meg, hogy idővel miért nem lesz komoly különbség a luxus kiadásos közösség és a másik között. világosan látszik, hogy a nem elszórt pénzes közösségnél egy csomó érték(munka) arra lesz használva ami erősebbé teszi őket. ez ahogy megy előre az idő döntő lesz.

"de annak az embernek aki festette a ház falat elveszett a munkaideje amit fordíthatott volna másra is. kár keletkezik."

Ennek semmi értelme. Ha egyszer volt munkája amiért fizetést kapott, amit aztán ő is el tud költeni, akkor nem keletkezett kár.

Minden más változatlansága esetén ha a ház falának festése nem történik meg, akkor a festő munka nélkül marad. Az ékszerész is munka nélkül marad... A gazdagnál pedig ott marad a pénz megtakarításként - mondjuk részvénybe fekteti vagy kötvényekbe de nem juttat vele jövedelemhez senkit. A munka nélkül maradt festő kénytelen lesz az igen hasznos munkaidejét áruba bocsátani a telített munkaerőpiacon, ahol lefelé nyomja a hozzá hasonlók bérét ezzel. (Így segítve a vállalatok profitjának növekedését, ami a gazdag, nem költekező részvényesnél köt ki, és aki ugyanúgy további vállalatvásárlásokra azaz megtakarításra fordítja a profitját, tovább növelve a vagyoni egyenlőtlenségeket)

Nem látszik világosan, mitől lesz “erősebb” (egyáltalán hogy érted ezt?) a közösség, ha a luxuságazatokban nulla a kereslet, így a munkaidő kínálat megnövekszik a többi szektorban, lefelé hajtva a munkabéreket.

#14 mondom másképp. egy közösségnek napi x óra munkaideje van. ez véges. ezt lehet elhasználni mindenre. ha emberek nem csinálnak semmit abból nem lesz semmi. ha adunk neki pénz és ő így életben marad és elkölti ettől még veszteség keletkezik.

A luxuskiadás az lényegében egy megbízás valakinek, hogy ne csináljon semmit (festi festett házat). Veszteség.

A gazdag, ha okos arra használja az erőforrásait, hogy olyan megbízásokat ad másoknak, amivel olyan tevékenységet végeznek amiből extra érték keletkezik.Amitől nő a közönségössz értéke, ereje,tortája, és mellesleg nála megint pkusz elkölthető erőforrás lesz, mert részesedik a dologból.

Szóval az értelmes kérdés az,hhogy hogyan lehet úgy elköltebi az erőforrásokat, hogy ez megtörténjen. Pl alapítani egy olyan céget ami új értéket hoz létre ilyen lehet (nem olyat, hogy a meglévőből igyekszik elkeríteni többet. pl a lakásba fektetés szerintemszintén káros emiatt. annak csak az lehet a funkciója, hogy egyfajata biztosítás legyen) és ezért lesz erősebb ez a közösség mert a gazdag okos pénz költése miatt olyannal töltik a többiek az idejüket ami előre visz.

Mi alapján döntöd el, hogy mi érték, és mi nem az?

A festett ház újrafestéséért ha a gazdag pénzt hajlandó fizetni, akkor ő úgy ítéli meg, hogy ez egy érték. Pénzben is kifejezi az értékét. Érték jött létre.

Ha ez “semmi” (egyáltalán ki dönti el, hogy ez semmi? Te, akinek köze nincs hozzá? A festő aki több pénzt kap ezért mint ha beállna a gyártósor mellé? A gazdag aki meg azt mondja hogy ez nem semmi hanem még fizet is érte?), szóval ha ez semmi, akkor a semmivel töltött idő, mint veszteség, hogyan fejezhető ki? Ki szenvedi el? Azt tudtad hogy mint minden eladás egyben vétel úgy minden veszteség egyben nyereség is?

Céget alapítson helyette ami új értéket hoz létre.. mit jelent ez? Mondj egy konkrét példát. Amikor a semmiből keletkezik új “érték”.

#17 annak vizsgálata, hogy mi érték egy ponton túl messzire vinne és érdekes kérdés. de egy pontig azért elég jól látszik ez. az közösség ahol mindenki azzal tölti az idejét, hogy festett házakat újrafest elpusztulna. szóval van itt valami objektív. végső soron pedig az ami erősebbé, életképesebbé teszi a közösséget. és pluszban hozzájöhetnek egyéb célok is ahol nehéz egyéni és közösségi döntés lesz, hogy most mi az számí valami absztraktabb szempontból és mi az ami nem.

de ha valaki úgy él, hogy saját maga is úgy látja, hogy elszórja a pénzét ott eléggé adott, hogy károsan járt el.

érték nem a semmiből keletkezik, hanem okos munkából. pl ha valaki beültet fával egy elsivatagosodott területet az akkor az, hogyha direkt bevétele neki nibcs ebbő. ez egy másik extrém példa a másik végletből. de ha mondjuk befektetek egy napelem gyárba és ott azon okoskodnak és dolgoznak, hogyan legyenek jobb energia forrásaink az egy tipikusabb. de ha ingatlan építésbe vagy karvantartásba fektetek az is az. ez mind erősebbé teszi a közösséget a túlélésben. de szerintem start upokba okosan beleszórni a pénzt is jó döntés lehet. de ezek nehéz kérdések. de szerintem ebbe az irányba érdemes gondolkodni.

(és amúgy az okos jótékonykodás is hasonlót csinál amúgy. másokat hoz helyzetbe hogy növeljék a tortát, csak itt nem kap direkten vissza az ember mint a befektetésnél, hanem csak közvetetten)

Mindenki nem fog házat festeni, mert akkor pl senki nem fog élelmiszert termelni - így az annyira megdrágul, hogy érdemesebb lesz házfestés helyett azzal foglalkozni, így helyreáll az az egyensúly ami az extrém szürreális példád előtt volt. Ha mindenki élelmiszert termel akkor viszont olyan olcsó lesz hogy még a gazdagnál is még több elköltetlen pénz marad (többet már ha megszakad sem bír enni) így hát inkább kifesteti a házát.. mivel már eltelt kajával, neki hasznosabb a következő érméjét akár házfestésre is költeni mint kaját vásárolni az éhezőknek. (Akik utána folytatják az éhezést mert senkinek nem áll érdekében etetni őket - mi rosszabb még szaporodnak is)

Közösségi érdek alapján határozandó meg az érték? Sajnos ez utópia. A gazdag nem fogja a saját vagyonából a közösséget gazdagítani önzetlenül. A csóró se teszi. Nem tudom mivel foglalkozol, de biztosan kevésbé értékes a közösség számára, mint ha mondjuk ingyen kaját termelnél az éhező gyerekeknek. Vagy a tudósoknak akik hátha megoldanak egy egyenletet ez alatt, ami halálod után 120 évvel elvezeti az emberiséget a korlátlan energia forrásához. Ilyen alapon a foglalkoztatásod, hogy elveszik az idődet a jótékonykodástól, az ingyenmunkától, veszteséget okoz a társadalom számára. Ugye te is érzed mekkora baromság lenne így gondolkodni :)

Az igazság az, hogy nem létezik olyan, hogy közösségi érték. A közösség önérdeket érvényesítő egyének összessége. Ebben a halmazban mindenki igyekszik legjobb képessége szerint olyan termékeket, szolgáltatásokat létrehozni ami sok más egyénnek hasznos = értékes. A társadalomnak nevezett egyénhalmaz ilyen értékítélettel határozza meg tagjai hasznosságát. Minél több ember tart igényt az adott egyén képességeire, annál több jogot szerez mások képességeinek használatára. És az egyének felett nincsen egy felettes entitás, egy “közösség”nek nevezett magasztos elvont valami ami több, mint az egyének összessége, és ami valamiféle absztrakt módon meghatározza, mi az ami tényleg értékes..