Mit gondoltok az olyan emberről, aki felnőtt fejjel is otthon lakik? 30-40-50 évesen?

Szerintem ameddig nem okoz gondot a párkapcsolatban(amennyiben van) és nem azért van otthon, hogy kiszolgálják nincs vele gond.

Én a párommal élek, de bátyám 30+ és otthon lakik. Beszáll a rezisbe, ha úgy van hazafelé bevásárol,főz, takarít. Szerintem semmi elítélendő sincs benne.

Sok oka lehet, az ő dolga meg a szüleié. Én 31 évesen költöztem el, albérletbe nem akartam, gyűjtöttem saját lakásra, aztán mikor lett elég pénzem, hogy hitellel tudtam lakást venni, azt még fel kellett újítani, mert eléggé lelakták, de nem baj, mert így legalább nem sajnáltam hozzányúlni a burkolatokhoz meg a beépített bútorokhoz. De van, aki egészségi állapota miatt él a szüleivel, mert segítségre szorul, vagy fordítva, ő segíti a szüleit, a lakást/házat meg majd megörökli.

Igazából egyetlen típus van, akiről nem jó a véleményem, aki úgy él a szüleivel felnőttként, hogy élősködik rajtuk, de az egy külön kategória, nem barátkozom ilyen emberekkel, mert mindenkit hajlamosak lehúzni.