Aki alkoholista, az mindig másokat hibáztat azért, hogy ő azzá vált? Ő semmikor sem tehet róla? Vagy sokan közülük el sem ismerik, hogy egyáltalán azok?

Az alkoholista játszma

Eric Berne, svájci pszichiáter az Emberi játszmák című művében külön fejezetet szentel az Alkoholista játszmának, írásomban ezeket a szerepeket mutatom be.

[link]

Felelősséghárítás. A gyenge emberek sajátja. Minden rosszért a másik a hibás, véletlenül sem saját maga. Ja véletlenül esett az árokba, vagy hányta össze magát, a felest is valaki erőszakkal kényszerítette le a torkán....

Ja és egy jó nagy adag áldozati póz is benne van, azaz: részeg vagyok, magatehetetlen, mint egy védtelen kisgyerek, engem sajnálni KELL ! Az más kérdés, hogy sokmindenkit tönkretehetnek maguk körül, család, barátok stb... Akik szenvednek miatta.

Fel kellene ismerniük, milyen nagy bajban vannak, segítséget kérniük, elvonóra menni.

Ahogy előttem írják, az igazi alkoholista alapból nem ismeri el, hogy ő alkoholista lenne innentől mást sem hibáztat.

A mások hibáztatása sokkal inkább az életszínvonal, anyagi, társadalmi helyzet alapján jön elő. Azért nincs munkája mert a főnök, azért nincs nője mert a nők, azért nincsenek barátai mert a társadalom. De ez a fajta hibáztatás alkoholizmus nélkül is megvan sok embernél.

Én elismerem. Mondjuk én drog, és gyógyszer függő is vagyok. A leszokás nehéz lenne, mert alapból kéne vagy egy éves rehab. Utána is nehéz lenne rendbe szedni a széthullott életem. Inkább akkor nem foglalkozok az egésszel. Jól érzem magam ma, meg holnap, és vállalom hogy 5-10 éven belül ebbe jó eséllyel bele halok. Inkább ez mint küszködni, és egy rakás felelősséget vállalni az életben.

Viszont van egy komoly szintű full alkesz ismerősöm, aki most 52 éves. Már a veséjét is ki kellett szedni, és 2-3 naponta be kell járnia hogy feltegyék erre a tisztító gépre. Viszont ő kibírta a -10 fokokat is régen az erdőbe úgy hogy 1 vékony fólia alatt aludt. Ő egész életében csöves volt (és még az is). Tudja ő is hogy az ő hibája, de ugyanígy van mint én. Nem akart ő sem változtatni. Most is horda be a piát is kórházba, és amint leszedik a gépről már iszik is. Mert ha előtte inna, akkor a gépben ki tisztulna.

Szóval vagyunk mi így páran akik tudjuk hogy ez csak a saját hibánk, döntéseink következménye. Mégis ilyen életet éltünk évtizedeken át. Innen baromi nehéz, és hosszú lenne ezt helyre hozni. Az is világosan látszik hogy ha benne maradunk akkor ez hová vezet. Mégsincs meg az akaraterő a változtatáshoz.