Mennyire nehezen bírod elviselni a kritikát?

0. Én díjazom az értelmes, összeszedett, nem elfogult, érvelési hiba mentes kritikát. ^^

(De amúgy mocskosan makacs vagyok, szóval sz@rul kezelem XD)

1. A szépség leginkább egy szubjektív dolog. :D

2. Mire fogsz figyelni? 99 kiscicára, vagy a feléd rohanó éhes oroszlánra? Ez evolucionális történet. Így a 99 pozitív míg támogat, semleges, addig egy támadó, amire ugye, ha nem figyelsz oda, "halál", igazán fókuszba kerül. ^^

3. Az előbbiekben említettek miatt pár 10K év biológiai fejlődés, vagy pszichopátia.. vagy csak ahogy a nagy bölcs szólott, ,,addig aztán várhatunk az önelfogadásra, amíg várunk rá...,, :D

(Ha jól fel van építve az énképed, már csak nagyon kevés ember fog tudni rajta sebet ütni ^^)

Szerintem ennek az alapja a gyerek korban van. Egyik véglet: Ha gyerekként semmi nem dicsérnek, akár a szülők, akár a közeli környezet, nem alakul ki elég önbizalom, folyamstos megerősítésre (pozitiv visszajelzésre) lesz szükség.

A másik véglet, ha valakit túl dicsérnek, és egyszercsak kap egy ellenkező véleményt, az annyira irreleváns, hogy nem tud vele mit kezdeni.

De a "lerombol" miatt inkább önbizalom hiányod lehet. Gondold át, miért is esett ez rosszul neked VALÓJÁBAN.

Egyfelől folyamatosan és keményen kritizálom saját magamat, önhazugságokat keresek.

Másfelől a bunkón megfogalmazott kritika nagyon tud fájni. Nem a tartalma, hanem a formája miatt. Sok ember attól, hogy igaza van, már feljogosítva érzi magát, hogy arrogáns legyen a másikkal.