Kezdem megutálni a nálam gazdagabbakat. Bennem vana hiba?
Soha nem voltam ilyen, hogy valakit azért utáljak, amije van. Most sem teljesen ez a helyzet, inkább arra jöttem rá, hogy a teljesítmény, befektetett munka egyáltalán nincs összhangban a sikerrel. A siker 90%-ban attól függ, hogy kit ismersz, mennyire vagy beágyazva egy adott közegbe. Nem tudom, hogy ez tipikus hazai jelenség-e, de attól tartok, hogy inkább az emberek működnek így.
De ez az egész ma akkor is valahogy nagyon aránytalan. Nekem van egy szakmám, amiben kézzelfogható sikereket értem el, tehát nem csak saját magamra aggatom azt, hogy sikeres vagyok, ennek hivatalos nyoma van, ott a nevem egy-két helyen. Mégis, csak most, 33 évesen jutottam el oda, hogy tudok venni esetleg ebben az évben egy másfél szobás lakást Budapesten. Minimális szülői támogatás, 8 év spórolás.
Amikor felköltöztem, az első 1-2 évben annyiért dolgoztam, hogy pont elment albérletre meg kajára minden. Gondoltam, lesz majd jobb. A munkáimat elismerték, mégis, mai napig nem ritkán hétvégeken is dolgozom, így jutottam el idáig, hogy hitelre vehetek egy fővárosi lakást, valahol a külkerületekben.
Nem vagyok elégedetlen. Ugyanakkor nem tudom nem látni azt, hogy egyesek nem végeznek tényleges munkát, mennek a haverjaikkal, munkatársakkal inni, bratyizni, és hatalams pénzeket akasztanak nem is tudni, pontosan miből - az egyik ilyen kollégám most néz 50 millióért házat, és ugyanazt csinálja, mint én, meg hasonló szinten mások. Fogalmam sincs, miből van neki, persze vállalkozás, minden megvan a háttérben szülői részről.
Nekem nem ez lett ígérve. Azt lett, hogy ha tisztességesen dolgozom, akkor könnyen haladok egyről a kettőre. Most anyagilag a saját mércémhez képest jól állok, de cserébe nincs életem. Mindig gondolnom kell arra, hogy mennyit költsek, a hitel intézményét gyűlölöm, de enélkül nem jutnék előre. Ha elveszíteném a munkát, lehet, hogy több hónapig kétsérek közt lennék, nem találnék testhezállót semmit. Aki be van ágyazva, az máról holnapra talál, sőt, hívják, turkál a lehetőségekben.
Összességében azt érzem, ha nincs mögötted valaki, aki tol előre, vagy megalapozott anyagi háttér, akkor kenheted a hajadra, hogy a beledet kidolgozod, sohe nem fogsz jelentősen előre jutni.
(És ne hozzatok most sikertörténeteket, mert a nagy átlagnak ezek nem elérhetőek.)
21
Vagy csak azért, mert a dolgozók nem képesek többre.
Minimális igazságmagva van annak amit írsz, de javarészt inkább demagóg felelősséghárító kesergés.
"gyakorlatban ahová születsz, ott maradsz."
Tökéletes felelősséghárító érvelés, hogy neked véletlenül se keljen megerőltetned magad, és a sikertelenséged esetén szembenézni a saját felelősségeddel, hiszen "úgy is minden eleve el van rendelve".
Kérdező, egy dologban egyet értek veled, jelen pillanatban ezzel a felfogással te tényleg reménytelen vagy.
26: na ez az az érvelés, ami arról szól, hogy hiába teszel meg mindent és úgy sem jutsz előre, akkor is magadban keresd a hibát.
Tipikus szolgajellem, a kormánynak (mindenkorinak) éppen ilyenekre van szüksége.
21: aha... És azt elmagyaráznád, hogy ha nem lennének vállalkozók, akkor a "kisemberek" hol is tudnának dolgozni...???
A tőkekoncentráció alapvető szükségességét kezded kétségbe vonni!
Legyen mindenki egyéni vállalkozó? No de akkor ki lesz a megrendelő?
26: nem véletlenül idéztem ide a kifogások világa blogról tegnap du. a vonatkozó részeket...
Úgy látszik, hogy vagy nem olvasták el, vagy nem értették meg!
30: látom, kezdenek fogyatkozni az érveid - már csak személyeskedésre futja...
LOL
Nettó kommunista agycsökevény, amit leírtál a 21-ben...
Gondolom, azzal tisztában vagy, hogy az a rendszer magától összeomlott.... :-D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!