Hogyan ússzam meg a beszélgetéseket (pl. szülinapon)?
Nagyon nem szeretem, ha én vagyok a középpontban (még a szűk családban sem), és szeretném megúszni ezeket a fölösleges beszélgetéseket, amik a szülinapon, karácsonykor, húsvétkor (stb.) jönnek, meg tőlem kérdezgetnek hogy megy a suli, munka stb. szóval ezekre kérnék megúszós "praktikákat" ha tudtok. Olyanokat szoktam csinálni, hogyha kérdeznek egyet akkor egy rövid, tömör választ adok a kérdésre majd kimegyek a konyhába (pl.kiviszem a tányérokat), vagy elmegyek a mosdóba. (Kezet/arcot mosni) De ugye ezt nem lehet sokszor eljátszani.
Arra ne írjatok tippeket, hogy hogyan ússzak meg ilyen eseményeket, mert azokra tudok jó sok kifogást, de még így is van pár ilyen alkalom évente, amit nem lehet kihagyni.
Szociális fóbiával 5 éve, pánikbetegséggel 2 éve küzdök, emiatt (is) elég megterhelő nekem az összes ilyen ünnepség, fizikailag és lelkileg is lefárasztanak.
válasza: válasza:Sajnos ezek ilyen kötelező körök.Össze kell szorítani a fogad és ki kell bírni az ilyen alkalmakat.Tudom hogy nagyon nehéz,de aki ilyen kérdéseket tesz fel feléd nem bántani akar,vagy komolyan érdekli mi a helyzet veled,vagy csak udvariasság gyanánt kérdez.
Szociális fóbiában ösztönösen megyek mindig a betegséggel szemben,próbálom elnyomni,igyekszem elérni hogy ne tudjon uralkodni rajtam.
Kísérletezz! Próbáld ki milyen az,mikor egy ilyen helyzetben elkezdesz beszélgetni,nem csak tömör válaszokat adsz,hanem kifejted ami benned van,a gondolataidat.Nem baj ha nem mindig megy,vagy azonnal nem sikerül...a cél az lenne hogy utána mikor visszagondolsz a történtekre tudd azt mondani hogy nem is voltál annyira gázos! És idővel mindig könnyebb lesz...amit megszoksz utána egy fokkal könnyebb csinálni.
válasza:Hány éves vagy?
Ha elmúltál 18, akkor egyszerűen menj el otthonról ilyenkor. :D
válasza: válasza:Én a szülinapom előtt Facebook-on a szülinapom láthatóságát direkt "Csak én"-re állítom. S voálá, nem köszöntget senki.
Karácsonykor és Húsvétkor meg egyáltalán miért vannak nálatok vendégek? Azok elvileg nem családi ünnepek lennének? Vagy a szüleid munka után azon a pár szabadnapon annyira kipihentek, hogy ennyire kedvük van vendéget fogadni?
#2 Próbáltam már, az elején többször is. Most már inkább csak a beszélgetés megúszásra játszom, mert borzasztóan kínos helyzeteket szül(t) nálam.
#3 Mint említettem ezek olyan események, amiket nem "illik" kihagyni. És nem is ezeknek az elkerülésére kértem ötleteket, ezt írtam is a kérdésben.:)
#4 Nem kezelnek, utoljára 3 hónapja voltam orvosnál, de akkor inkább csak a szervi okokat keresték, nem találtak semmit, és itt abbamaradt a folyamat. Pszichológusnál nem voltam még vele.
#5 Igen, úgy van nekem is állítva. De azzal egyébként sem lenne gondom, interneten keresztül érdekes módon sokkal jobb a helyzet. De élőben meg alig bírok értelmesen beszélni. Pedig lenne mit mondanom bőven, de nem megy egyszerűen, hiába próbálkoztam. És belefáradtam már.
Vendégek alatt a szűkebb rokonságot értsd (nagyszülők, unokatestvérek, max nyolcan szoktunk lenni ilyenkor). De a családi ebédeket is utálom, (szerencsére évente max 2x van ilyen alkalom), általában az is kínos nekem. Próbálom a lehető leggyorsabban elfogyasztani az ebédet aztán már megyek is. Nem bunkóságból, csak nekem nagyon megterhelő lelkileg mások előtt enni, beszélgetni velük.
Viszont a személyes beszélgetéseknél (amikor ketten beszélgetünk) sokkal jobb a helyzet (de sem igaz minden családtag esetén, csak a közelieknél).
válasza:A 2 es vagyok. Próbálj meg pszichológust keresni,lehetőleg olyat,aki másnak már bevált.A szociális fóbia elég jól kezelhető.Terápiával és gyógyszeres kezeléssel akár külön-külön,akár együttesen.A gyógyszer az agyban a stresszért felelős ingerre hat.
Mivel ez egy betegség,ezért önmagad nem fogsz tudni egy csapásra megváltozni,hiába mondja más hogy ne parázz ,meg ne félj meg ne aggódj,ez semmit nem segít.
Viszont nekem valóban segített hogy lépésről lépésre álltam bele azokba a helyzetekbe,amelyek előtte kellemetlenséget okoztak.Megtanultam alkalmazkodni a betegséghez,és megtanultam a betegséggel együtt viselkedni az egyes szituációkban.Persze most sem tudok minden helyzetet megfelelően kezelni,sokszor érzem magam feszélyezve és szorongva adott szituációban.
Jó esetben a szűk rokonság egy családban összetartó,és elfogadja az egyéneket olyannak,amilyenek.Ha előttünk sem mered kifejezni magad,akkor vadidegenekkel még jobban nem fog menni.És kerülni fogsz minden olyan helyzetet,amiben benne van egy feszélyezett szituáció lehetősége.És az élet érintkezésekről szól,sajnos napi szinten.És egyszer csak azon kapod magad,hogy annyira visszahúzódsz és bezárkózol,hogy nem leszel képes elhagyni az otthonod sem.Ne akarj ilyen életet.Tegyél ellene,ha egyedül nem megy ne szégyelld szakember segítségét kérni!
válasza:Irány egy jó pszichológus!
Vagy így szeretnéd leélni az életedet, szorongva, kínlódva?
válasza:#7, #8 Tervben volt, már közel 1 hete kicsit javult a helyzetem, de ki tudja meddig tart a jó időszak. Ha újra rosszabb lesz, mindenképp felkeresek egy pszichológust. De fél éven belül mindenképp sort kerítek rá.
#9 Köszi, bár panelban élek szóval udvar nincs.:) Az írogatós és az evős az jó lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!