Egyedül jobb lakni vagy lakótárssal, ha az embernek nincs párja? Miért?

8-as ne kötekedj már. Nem birkákkal laktam, hanem emberekkel. Te utálsz másokkal lakni, ezt mindenki elfogadta. Te is fogadd el, hogy más meg nem. Mondjuk ha az életben is ennyire bírod tolerálni mások véleményét, akkor nem csodálom, hogy nem ment a lakótárssal élés.

Trehany disznók VOLTUNK. Már nem ott lakom. És már trehány sem vagyok. De igen, akkor egyetem és meló mellett örültem, hogy lyuk van a seggemen, kevéssé izgatott a lakás állapota.

10: Erre azt tudom mondani, hogy aki egyedül nem találja fel magát és nem érzi jól magát, az társaságban sem fogja. Ráadásul egyedül is lehet egy csomó mindent csinálni, csak kreatívnak kell lenni.

" amikor a barátaim a koliban buliztak vagy random hétköznap este összeültek filmezni, enni-inni a lakótársaikkal az albérletben és küldözgették a képeket, hogy milyen jó a hangulat."

Vagy csak azt akarták ELHITETNI, hogy jó a hangulat. Ha valóban olyan jó, akkor meg minek kl bizonygatni ? Én, tartom magam annyira önálló és autonóm embernek, hogy ne menjek mindig a birkanyáj, a disznóhorda utá. Én egyedül is életképes vagyok.

Igen, jó lehet a barátság, de azért csomó kompromisszumról szól a történet, mígnem eljut oda az ember, hogy gyakorlatilag saját magát adja fel egy másik ember kedvéért.

A barátság, meg az együttlakás egyébként 2 külön dolog, én baráttal nem laknék együtt szívesen. Összsz@rt, fosott budi után ráülni a retyóra nagyon jó...

Vagy a másik sz@rja után takarítani... Elég a saját sz@rom után takarítani, más mocskát nem fogom eltüntetni.

Ha együttlakik valakivel az ember, nem vonulhat el, nem lehet énideje, pedig szerintem ezek is legalább olyan fontos dolgok.

Családdal amikor otthon éltem, kb 1 nyugodt percem nem volt, mindenbe beleszóltak, elviselhetetlen volt.

Na kérdező, ha olyan vagy mit a #12, aki egy embert nem volt eddig képes elviselni maga körül, és nem bírja ki, hogy ne pofazzon bele más valaszába pedig akár tovább is görgethetne ahogy mások tették az ő valaszával (de persze mindenki más megy szembe az úton), akkor lakj egyedül.

Ha amúgy képes vagy szocializálódni, akkor megéri lakótásban gondolkodni.

12 vagyok: Kérdező, ha rám hallgatsz, NE lakj együtt másokkal. Saját magad alatt vágnád csak a fát. Hidd el !

Egyedül lakást bérelni drágább ugyan, de az a pár tízezer forint megéri cserébe, hogy magyobb komfortban élhetsz, nagyobb nyugalomban. Csak nyilván anyagilag teremtsd meg a feltételeket hozzá.

Nem tudom mi a jó a kommunákban, az ember egyedül születik és egyedül hal meg, és minden fontos döntést egyedül hozol meg.

És még tekintettel akarsz lenni 2-3 másik ember kérésének, hóbortjainak ? Rá fognak nőni a fejedre, kihasználnak, majd az első adandó alkalommal le fognak lépni mellőled, és hoppon maradsz....

Saját tapasztalat. Mármint barátok tekintetében.

Laktam lakótársakkal, lakótársakkal + párommal, jelenleg meg egyedül.

Untam már azt, hogy másoknak kisebb igénye van a tisztaságra, rendre, mint nekem. Alig volt hely a hűtőben. Meg kellett beszélni, ki-mikor akar főzni, mosni. Eltérő fűtésigények télen. Sorolhatnám még.

4 évig éltem így, jobb egyedül. Ha társaságra van szükségem, akkor hívok át barátokat, amikor csak akarok, de nincs az, hogy akkor is kerülgetek másokat, amikor egyedül szeretnék lenni.

Mondjuk én ezt az egymás után fürdés / wc undort nem igazán értem.

Családon belül is egymás után fürdötök, kollégiumban, közösségi helyeken mint strand, uszoda, sporttermek. Közben meg egy lakótársról úgy beszélnek itt válaszolók, mintha a fertő melegágya lenne, hogy előtted valaki lezuhanyzott.

Miközben egy normálisan takarított, normális emberek által használt "közös" fürdő semmi veszélyt nem rejt magában. A WC ülőkét le lehet törölni, zuhanyozni lehet papucsban, onnantól meg zéró kontaktus van.

18-as, te laktál már lakótársakkal, vagy a levegőbe beszélsz?

,,normálisan takarított" - ez általában úgy nézett ki, hogy ÉN kitakarítottam, a többiek nem.

,,megcsinálod, ha zavar"