Az emberek miért ilyen beletörődőek?
A szitu a következő: 30-as értelmiségi, nem kamu diplomás pár Vettek egy közművek nélküli házat egy szőlőhegyen, amit csak földúton lehet megközelíteni.
Nem mondom, kicsit meglepődtem, de mondtam, hogy remélem hosszú távon jól fogják érezni magukat. Erre annyi volt a válasz, hogy "nincs más választásunk, erre futotta".
Rövid időn belül ismerősi körben ők a harmadik fiatal pár, akik olyan helyre/házba költöztek, amiről úgy nyilatkoztak, hogy "nem a legjobb, de ez van".
Én egyszerűen ezt nem értem. Egy értelmes fiatal miért nyugszik bele olyan hosszútávú döntésekbe, amiről már az elején látja, hogy "nem az igazi?"
Miért nem tervez és harcol azért, hogy jobb lehessen: költözik más városba vagy külföldre, keres jobban fizető állást, képzi tovább magát, hogy jobb melót találjon?
válasza:"ha van diplomája hova képezze magát: minden szakmában van olyan speciális tudás és kapcsolódó továbbképzések, amelyek elvégzése hosszú távon előrelendíti az ember karrierjét és fizetését"
Ez elméletileg igaz, gyakorlatilag egyáltalán nem.
válasza:Azért, mert ez pl. a diplomás közfoglalkoztatottakra nem feltétlenül igaz.
De még ha el is végez valaki egy speciális ráépülő képzést, az lehet, hogy a karrierjét előrébb lendíti, a fizetését nem feltétlenül(vagy jelentéktelen mértékben).
Egyébként az embereknek nem azonosak a képességei, a lehetőségeik sem. Bármennyire is hajtogatják azt, hogy "mindenkinek mindenre van lehetősége, csak akarni kell", egyáltalán nem igaz a valóságban.
13: de ki lehet törni a közfoglalkoztatottságból is és elmenni a privátszférába.
Az tény, hogy a képességek különböznek. Mindenki jó valamiben, csak mindenki másban. És ezt kell megtalálni. Viszont ha nem próbálkozol soha nem fogsz rájönni, hogy miben vagy jó.
válasza:14 Nem azt mondom, hogy nem kell törekedni a jobbra. Mert kell. Viszont azt is meg kell érteni, hogy mindenki teljesítőképességének van egy határa, meg azért valamennyire egy kis szerencse is kell az élethez. Csupán csak azt mondom, hogy ez azért nem mindenki számára realitás, pedig nyilván elméletileg jól hangzik.
A közfoglalkoztatásból meg nem mindenki tud úgy kitörni, hogy szakmájánál maradjon. Tehát akkor megint oda lyukadtunk ki, hogy nem minden embernek adott az, hogy fejlődik és továbbképzi magát azon a területen, amihez ért, vagy érdekli.
válasza: válasza:Az a baj, hogy a kedves kérdező felállít egy hamis tényt és az alapján forgatja a szavait.
4. válaszoló írja le tökéletesen. Attól, hogy a pillanatnyi helyzetedbe beletörődsz, elfogadod, az nem jelenti azt, hogy te beletörődtél mindenbe életed végéig.
Mert persze, mindenkinek vannak céljai, tervei. Csak hát közben élni, megélni is meg kell valahogy.
Na meg kellenek az álmok, de egyszerűen tény, hogy ha csak nem lép valaki igazán nagyot akkor a fél élete elmegy mire megteremti magának a biztonságot.
Vagy nézzük saját magam:
Elmúltam 30 éves, tanultam, jól keresek. De egyedül szinte elérhetetlennek érzem a saját ingatlant. Nyilván megvannak az "álmok" és megvannak a realitások, hogy még egy apró kis lyuk is évek munkája lesz. Így nyilván kénytelen vagyok "beletörődni" a pillanatnyi helyzetembe. Abba meg bele se gondolok, hogy sok ismerősöm 20 évesen megkapta azt, amit én jó ha 40 évesen elérek.
válasza:#13
Nemcsak a pénz miatt szükséges a továbbképzés ugyanis sajnálatos módon az egyetem nagyon sok alapvető dolgot nem tanít meg a szakmádhoz így ha állást akarsz egyáltalán szerezni/bejutsz protekcióval de nem akarsz szenvedni, akkor viszont nincs mese, meg kell tanulni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!