Csak szerintem elkeserítő, hogy születéstől fogva mindenért meg kell küzdeni és tudat alatt az a végső cél, hogy minél kevesebb kínszenvedéssel haljak meg?

Azért járunk iskolába, hogy majd dolgozhassunk, amiből megpróbálunk nem éhen halni. Jobb esetben szépítkezésre és sportolásra költeni, ami csak azért fontos, hogy vonzóak legyünk a csajoknak, akiktől majd születhet gyerekünk azért, hogy ne magányosan a házunkban dö***jünk meg úgy hogy nincs aki ránk nézzen.

Azért mosunk fogat, hogy ne rohadjon ki, azért költünk lakhatásra, hogy ne a hidegben szenvedjünk, tudat alatt vagy tudatosan azért sportolunk és étkezünk rendesen, hogy ne legyünk betegek és elkerüljük a kínokat. Ha mégsem kerüljük el akkor azért fizetünk gyógyszerért, hogy kevesebbet szenvedjünk. Hogy csak a legbagatellebb dolgokat említsem, de minden a küzdésről és filozófiai értelemben kármentésről szól. Egyedül talán a szex és a szellemi tevékenységek (TV, játék) nem ilyen ami tett szempontjából plusz dologgal kecsegtet. De ha sarkítva nézzük ezek is elengedhetetlenek a mentális egészség szempontjából. Ezzel szemben több állat is képes az öngyógyításra, gyíkok, hüllők, bogarak. Az ember miért nem ilyen?

Szóval elegem van, hogy mindenért tenni kell és küzdeni, igazából en bloc az életből van elegem. Elég lenne nekem már ez a 27 év. Többet szenvedtem mint más 2 élet alatt.