Akiben nincs tapintat az alvó ember iránt, elárulná, hogy miért nem figyel oda a másikra?
Nagyon sok emberrel laktam együtt különböző életszituációk miatt, és nem túlzok, egy-két üdítő kivételt leszámítva mindenki nagy ívben tett arra, hogy ha éppen alszom, ők meg korábban keltek. A kollégiumot is egy ilyen suttyó miatt kellett ott hagyjam, mert nagyon migrénes voltam és ha nem tudtam kialudni rendesen, akkor egész nap gyötört tovább.
Például nyitott ajtónál szárítanak hajat, vagy ha reggeliznek, akkor össze-vissza dobálják az evőeszközöket, odavágják a kanalat a tányérhoz. Nekem teljesen természetes az, hogy nem szárítgatom a hajam reggel, ha tudom, hogy ha a másik alszik, vagy ha nem tudok máshogy időzíteni, akkor legalább behajtom az ajtót és a legkisebb intenzitáson nyomom. A fém evőkanalat kicserélem műanyagra aznap reggel, hogy ne kongassam ott neki a tányérokat. Nem akkor hívom fel anyámat valami érdektelen dolog miatt. Tényleg minden kis neszre figyelek.
Ezek az emberek szimplán rossz indulatúak, vagy neveletlenek és nem veszik észre magukat?
Ilyesmi velem is volt. Hajnal egykor még a szobatársam hangos visító röhögést hallgattam füldugón keresztül (!!!) aztán amikor szólni merészeltem megkaptam, hogy nem miattuk nem tudok aludni igazából, hanem azért mert nem vagyok álmos. Persze azóta kerülöm, hogy velük kerüljek egy szobába, de végülis barátnők maradtunk. Csak az az időszak kicsit elrontotta. És ugye nekem nyilván nem lehet igazam, ha van két éjjeli bagoly szobatársam meg egy akinek full mindegy. Teszem hozzá, hogy mind hatkor (vagy akkörül) keltünk. Aztán egyszer az "akinek mindegy" szobatársam hiányzott, a másik kettő tovább visongott este, nekem valami oknál fogva sikerült elaludni tőlük időben. És ugye én reflex szerűen ébredek hatkor, aztán hallgattam, hogy a hatszázadik ébresztőt is kinyomják, ami be van nekik állítva, csak most nem másztak ki az ágyból legkésőbb hétkor.
Én meg nyilván haragudtan rájuk, hát hetek óta miattuk nem alszok normálisan, olyan vagyok ránézésre, mint egy kialvatlan depresszív mosott szr. Szóval úgy voltam vele, hogy b*szátok meg, van ébresztőtök, biztos állítottatok magatoknak még többet, én aztán nem ébresztelek fel titeket, majd siettek a későbbi helyi járathoz, ahogy akartok. Mondanom sem kell, megsértődtek, hogy majdnem miattam (!!!) késtek el suliból. És hát én alapból nem vagyok egy idegbeteg, de akkor nagyon letoltam őket, hogy tudtommal nem ők nem tudtak aludni miattam. Aztán mivel tanév vége felé volt utána normálisabb lett a helyzet, már csak éjfélig hallgattam őket, egy hangyányit halkabban. Aztán persze miután már az egyikőjük, az osztálytársam ő úgy emlegette fel, hogy miattam nem lehetett aludni rendesen. Csak tudnám, hogy a koli házirend miatti tíz órai alvásom mi a faxban zavarja őket a hajnal egyes alvásban. Aztán végül ebben a tanévben lett egy szobatársam, aki tizenegykor alszik, a visítva röhögő csaj(őt amúgy soha nem kedveltem annyira, csak a többiek miatt elviseltem. De amúgy jó viszony volt ahhoz képest..xd) meg a végzős lány az előző évből, aki amúgy nem túl hangos. Szóval sokkal jobb lett a helyzet, hogy amúgy akivel a legjobban kijöttem, már nem volt a szobatársam.
Jövőre viszont hal istennek csak egy valaki lesz a szobatársam, aki idén lett a szobatársam. Iga fura a csaj, mániákusabban beleszól mindenbe, mint anyám, de legalább lehet tőle aludni.
De amúgy kérdező értem a problémád, nekem is volt már olyan szobatársam, aki felcsukja a nagy villanyt, csapkodja a szekrényajtót, hozzávágja a tányért az asztalhoz, és mivel fülhallgatón zenét hallgat nem hallja ezt, ugrál a zenére, ráadásul úgy liheg mint a kutyám két kilométeres futás után.(Amúgy vékony csaj, tehát nem dagadt, mint én pl) Mindezt hajnal ötkor, úgy hogy rohadtul tudja, hogy mind a három szobatársát zavarja ezzel. Ez a csaj és a visítós is amúgy rohadt elkényeztetett tapasztalat szerint... Inkább lépek tőlük, nem az én dolgom kortársként megnevelni őket.
Én is megértem, amiről beszélsz kérdező. Albérletben voltam egy másik lánnyal, én folyamatosan odafigyeltem, amikor korábban keltem, hogy ne ébresszem fel, ne kapcsoljam fel a lámpát a folyosón, mert beszűrődik hozzá a fény stb. Ő mit csinált mikor felkelt? Hangosan zenét hallgatott, telefonált, ment 20 millió decibelen a tv és társai. Aztán egy idő után megelégeltem és én sem voltam rá tekintettel. Aztán néha láttam, hogy meglepődött, de olyan a mosdó amilyen a törölköző.
Egyébként ez a viselkedés az EQ nagymértékű hiányára utal.
Szia!
Vannak, akik olyanok, mint én.
Még arra sem kelnek fel, ha üvöltöznek körülöttük.
Ha meg valami csoda folytán mégis felébrednek, akkor pár másodperc alatt visszaalszanak.
A hozzám hasonló emberek gyakran azt hiszik, hogy mindenki olyan, mint mi- nekem is külön szólnia kellett valakinek ahhoz, hogy vegyem észre magam. =/
Nem rosszindulatból hangoskodtam, de én nem is gondoltam arra, hogy fel lehet ébredni a hajszárító hangjára meg a cuccaim földhöz csapására.
Én akkor is alszok tovább, ha maximum hangerőn szól a zene körülöttem, eszembe sem jutott, hogy másnak nem ez a természetes.
A hajszárítással kapcsolatban azt tudom csak mondani, hogy én mindig úgy leizzadok éjszaka, hogy kis túlzással olyan nedves a fejem, mintha hajat mostam volna.
Kihullana az összes hajam, ha nem szárítanám meg.
Nem szeretnék órákig törölközővel a fejemen járkálni, másképp nem tudnám megoldani. =/
Szerintem próbáld meg megbeszélni velük, hogy zavarnak téged és ha lehet, próbáljanak meg kicsit csendesebbek lenni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!