Melyik nagyobb tapintatlanság: nem meghívni valakit az otthonunkba, vagy ennek ellenére felajánlkozni, hogy majd valamikor az otthonomban meglátogat?
Általánosságban kérdezem, de leírom saját példámat. Nyilván a járvány alatt hanyagoljuk ezeket a találkozókat, most nem aktuális a helyzet. Nos, én nem vagyok nagy összejárós, de néhány emberrel tartom a kapcsolatot, néha kollégákkal is elmegyünk moziba, vagy tekézni, vagy haverral egy kocsmába vagy kávézóba. De mindig semleges helyszínen, soha nem valamelyikünk lakásán. Fel sem merült ez. Amúgy nálam is az privát szféra, nem igazán szoktam senkit sem beengedni. Nem azért, mert akkora "megtiszteltetés" lenne nálam járni. egyszerűen így szoktam meg, sosem volt ebből probléma. Én sem járok másokhoz.
De ha valaki felvetné annak ellenére, hogy nem ajánlom fel neki, hogy meghívom, ebben az esetben modortalanság visszautasítani?
Ez nem tapintatlanság kérdése.
Egyszerűen el kell fogadni, hogy mindenkinek mást jelent az otthon, másra használja.
Úgy ahogy te leírod, hogy hozzád nem jön senki és te sem szívesen mész másokhoz, ugyanúgy vannak vele ők, csak fordítva. Van aki szeret vendéget fogadni, szeret átjárni a másikhoz. Nekik pont az a fura, ha valaki folyton csak kocsmákban, kávézókban meg "semleges" helyeken akar találkozni.
Én biztosan bunkóságnak venném, ha egy kollégám csak úgy meghívatná magát.
Viszont egy jófej szomszéd, vagy közeli barát/rokon ha ilyet mond, teljesen természetesnek veszem.
Én ilyet sohasem mondok senkinek mondjuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!