Szerintetek ez miért vagy mi lehet, vagy mit tegyek?
Nem tudom melyik kategóriába tegyem, szerintem ide jobban passzol mint máshová.
Nos az én problémám ott kezdődik, hogy rájöttem egy szerintem, furcsa dologra. A családommal kapcsolatba nem vagyok valamiért empatikus. Személy szerint én tényleg együtt érző vagyok, és a barátaim szerint is. De a történet ott kezdődik, hogy még régebben a nagypapám meghalt, mindenkit megviselt ez a dolog, de engem semennyire. Semmilyen érzést, bánatot vagy bármit nem éreztem, és nem mutattam ki. Azt mondták, hogy tuti csak elfojtom magamban, de ez nem igaz. Rá pár évvel az unokatesóm halt meg, és a bátyám megsérült a balesetben (persze semmi baja nem lett, aminek örülök) és akkor se volt semmi bajom. Mindenki sírt a temetésen, én próbáltam valahogy műkönnyeket gyártani de nem sikerült. Mindenki mondja, hogy ha bajom van, hogy tuti ezek miatt vagyok szomorú, de közük sincs a bajomhoz. Aggódok magam miatt, eleve ha más dologról van szó, nagyon együttérző és segítőkész vagyok, és jó tanácsokat adok (nem felszínességből) de ez a téma valamiért nem érint meg.. nagyon megijeszti anyukámékat is, néha azt gondolják, hogy valami bajom van, de én magam se tudom. Szerintetek?
(16L)
Velem is pontosan ugyanez van :/
Mindenkivel empátiával közeledek.
Mindig nagyon meggondolok mindent mielőtt cselekszek, nemhogy valakinek rosszul fog esni. Itthon meg semmi ilyesmi. Az se érdekel ha sírnak, az se ha érzelmileg zsarolnak. Igen, lehet épp nem a legtökéletesebb család, de vannak sokkal rosszabbak is, mégis fáj a gyereknek, ha az anyja sír. Sokat gondolkoztam rajta, és arra jutottam, hogy ugyanezt kaptam tőlük, amit most én adok nekik. Nálad ez szóba jöhet?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!