Miért érzek sajnálatot indokolatlanul?
Néha random elkezdek sajnálatot érezni, de nagyon nyomasztó módon.
Pl elkezdem sajnálni anyukámat, hogy nem töltöttem ma több időt vele.
Vagy elkezdem sajnálni a tesómat mert elfogyott a tusfürdóje. Stb...
De igazából ez annyira megmagyarázhatatlan érzés.
Oviban kezdődött.. van egy olyan emlékem amikor a kertész bácsi ott kaszált az ovi udvarában. Én meg elkezdtem nagyon durva sajnálatot érezni, amit nem tudok megmagyarázni, hogy miért.





En meg ovodas koromtol kb huszeves koromig borzalmas szegyent ereztem, de megmagyarazhatatlanul. Es ami megdobbento, barmennyire homalyos volt, ugy hivtam, hogy "az erzes", pontosan tudtam, mikor kezdodott, es hirtelen mikor ert veget.
Olyasmi erzes volt, mintha alvasbol rongyos pizsamaban egy forgalmas helyen ebrednek fel.
Hasonlot csak toled olvastam most, hogy jon egy indokolatlan erzes. Es ez nem szorongas, az mas teszta.





Nalam is van hasonló, nekem valahol a tehetetlenség miatti frusztráció okozhatja szerintem.
Akkor van az, h elokerul a "semmi ertelme az eletnek" tema, es kisse depressziv allapotba kerulok... es hiaba tudom, h ez miert van nem nagyon tudok tenni ellene, probalom ignoralni.
Szerintem esetleg probald megfigyelni, hatha van valami kibalto ok.










Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!