Volt már hasonló életérzésetek, gondolatotok, bizonyos cselekményekkel kapcsolatban? Érzelmi felemás tengődés, figyelmeztető jelek?

Az esély erre nulla a mai anyagias világban, de tételezzük fel, hogy visszamenve 40 évvel, a korábbi rendszerbe születve: Ahogy szokták mondani, akit a sors nekem rendel, az úgyis az enyém lesz, akár ideig-óráig , de a mienk lesz. Mondjuk kapok egy olyan nőt, aki minden téren megfelelő. Külsőleg, belsőleg, ő álmaitok nője.

Volt egy olyan gondolatom, hogy lefeküdne velem, de egyszerűen annyira megkívánnám a nőt előtte és az aktus után további kapcsolatra, hogy megérkezne az a gondolat, hogy miatta kelek fel leginkább minden nap. És ha ne adj isten, különmegyünk,(meghal,/ elmegy stb), akkor olyat teszek, hogy magam is megbánom. Ezért, mivel bármennyire is változik az ember, az idők folyamán, mindig marad annyi, hogy legmélyen jót akarjon

embertársainknak. Ezért inkább elutasítja magunktól a jót, azért mert talán tart attól, hogy az elmúlik és akkor csak rosszabb lesz.

Ezt a halálosan szerelmes érzelmi síkot manapság elérni egy férfinek szerintem totál kapufa. Egyrészt azért, mert van buktatója, másrészt azért, mert ahhoz jó embereknek kellene lenniük a nőknek, hogy azt tudják kezelni.

De a lényegre visszatérve: Én nem tudnám legbelül elfogadni azt, hogy az a nő, aki az enyém, az egy másik férfié is legyen. Ez elméletben nem hiba, gyakorlatban igen, mert lazábbnak kellene lennie az embernek, hiszen a mai élet nem habostorta. Bármilyen is vagyok, legalább annyira ott van a figyelmeztető kisördög, mint amennyire a kívánalom ahhoz, hogy megtaláljuk a külsőleg-belsőleg megfelelő társat.

A mai világban is, egyik nap van nő, a másik nap nincs. Korábbi vezetőmnek is volt egy nője, (aki nekem mondjuk nem tetszett.) De neki igen, miután megvette 100.000 Forintért neki a kiskutyát , a nő felszívódott, egyszerűen egy régióban dolgoztak, de azonnal befejezte a kapcsolatot. (Kivárta az ajándékot? ) Az ember teljesen megváltozott,

mentálisan 360 fokot fordult. Lehet nem is baj, hogy nem lettem szerelmes senkibe. Amilyen komoly természetű vagyok, ennek egyre kevesebb a lehetősége. De ilyen érzelmi fingatások nem hiányoznak még a legerősebb embernek sem. Egyik nap van kapcsolat, van minden, ami jól működik,

következő nap már semmi. Inkább akkor legyek egyedül.

Most nem kellenek ezek a nagyvilági huszár beszólások, egyszerűen csak a történések maga a nagybetűs élet. Aki nem gazdag, az nem tud minden napra nőt hozatni magának, ha éppen magányos, feltéve arra az esetre, ha szétszéled a kapcsolat. Akkor inkább jobb beállni arra szintre, ami nő nélkül adódik, mint zuhanni egy szerelemből.

Fura magamnak is, csodálkozom, nem gondoltam volna, hogy valaha ezt így leírom.