Ez a mostani "hősök" sztori nincs túltolva? Miért hősök? Ünnepeljük a hősöket

Én pont azt nem értem, hogy egy hónappal ezelőttig miért nem kapták meg a nekik járó tiszteletet, köszönetet, elismerést.

Nincs túltolva.

Nem értem, hogy az hogy ők választották a hivatásukat és hogy ez a munkájuk, az miért zárná ki hogy elismerjük és megköszönjük nekik....???

Eléggé kifacsart tudata lehet annak, aki akkor, amikor ezrek halnak meg, és nem messze tőlünk arról kell dönteniük az orvosoknak, hogy ki maradjon életben, és kit hagyjanak meghalni, mert nincs elég eszköz... akkor ezen lovagol, és betegesen sajnálja az elismerést azoktól, akik életeket mentenek.

Rögtön az elején leszögezném: minden területen vannak jó, és kevésbé jó (vagy mondjuk ki: rossz) szakemberek. Nem kivétel ezalól az orvosi pálya sem. Személyesen volt részem orvosi műhibában, kétszer is. Igaz, szerencsére semmi komoly következménye nem lett rám nézve, mindkettő nagyjából visszafordítható károkat okozott. Igen, vannak olyan orvosok, akik teljes nyugalomban pasziánszoznak, ameddig a folyosón a betegek órákig várnak. De vannak olyanok is, akik lassan belebetegednek a munkába, 10-12 órákat húznak le egyben, és nem egy árufeltöltő munkáról beszélünk, ahol legfeljebb egy kis bosszúsággal jár, ha elront valamit. Itt 10 óra munka után is 100%-osan fittnek kell lenni, hiszen egy apró tévedés is emberéletekbe kerülhet. Ők sem egy homogén társaság. Az ünneplés meg nyilván nem annak szól, aki rád se néz, ha nem nyomod a kezébe a Deákot.

#4 "A munkájukat végzik, amiért fizetést kapnak." Igen. A jó munkát pedig meg kell becsülni. Miért csak az ingyen végzett munkát lehetne elismerni? Szerinted Neil Armstrong nem a munkáját végezte, amikor a Holdra szállt? Dehogynem. Attól, mert az a munkája, még érhet el rendkívüli teljesítményt. Megfordítom: inkább az a gáz, hogy idehaza a jó munka nincs megbecsülve. Lehúzhatsz 8 órát a pénztárban kedvesen, tűrve a gyakran ocsmány bunkó vásárlók beszólásait, és ennek ellenére nap, mint nap ugyanúgy kedvesen és precízen odaállhatsz dolgozni, nem fognak dicsérni, mondván: ez a munkád. Törheted magad tanárként, hogy egy halom neveletlen, gyenge képességű szakiskolásnak megtanítsd, amit meg kell, tönkremehetsz benne, megromolhat miatta a családi életed, vajmi kevesen ismerik el a munkádat, mondván: ez a munkád. És igen, most már a napi 12 órában életet mentő orvosok vannak soron, őket is nyugodtan szóljuk le, nem érdemelnek extra figyelmet, ez csak a munkájuk. Aztán kik lesznek a következők? Az égő lakásban saját életüket kockáztató tűzoltók? És mi lesz a következő fokozat? Egyenesen köpjük le őket, hogy mirét választottak olyan munkát, ami nehezebb, mint két folyosó felsöprése között négyszer elmenni cigizni?

Nem esik le, hogy mennyire torz ez a gondolkodásmód?

Most túl azon, hogy senki nem tudja a tanulmányai kezdetén, hogy 5-10-15-20-30 év múlva milyen viszonyok között fog dolgozni, fogjuk már fel, hogy attól, mert valami a munkád, attól az még érhet elismerést.

Hogy ezzel a tapsikolósdival mennyire tudok azonosulni? Én egy kicsit infantilis dolognak tartom minden nap kiállni fél 8-kor, és tapsikolni. Az üzenetével egyáltalán nincs bajom, csak maga a kivitelezés...

Az is igaz, hogy nézol tényleg egy kicsit túl van tolva. Van olyan kórház, ahol nincs egy koronás beteg sem, ergo most semmivel nem dolgoznak többet, mint eddig, mégis transzparenseken dicsőítik őket. Az, hogy a kórház fele már külföldre menekült, mert senki nem bírta "békeidőben" sem az itteni körülményeket, az nem hatott meg senkit. Senki nem mondta, hogy talán figyeljünk kicsit oda rájuk. Igen, ez így kicsit visszás... de azt gondolom, összességében nem baj, ha látják a társadalom támogatását. Akkor is, ha olyan is magára veszi, aki esetleg nem szolgált rá.

#8 "akkor még kevésbé jár neki a taps"

Bocs, de ez már az elmeháborodott kategória. Visszatérve arra, hogy attól, mert valami a munkád, miért ne kaphatnál elismerést? És akkor szerinted ha ez nem csak sima munka, amit napi 8 órában letudsz, és mehetsz haza a farkad verni, vagy a kocsmába lerészegedni, hanem egy olyan, amire beáldozod szinte az egész életedet, akkor már nézzük is le? Le ne köpjük talán? Esetleg el ne kelljen bújdokolnia, amiért nem csak napi 8 órát dolgozik, azt is félig ellógva? Komolyan mondom, neked óriási bajok vannak odafent.

#10 "A takarítónő [...]"

Én maximálisan aláírom, hogy a takarító nem a legkellemesebb szakba. És tény, hogy szükség van rájuk. De tudod, van három óriási különbség. 1.: Takarítónak bárki elmehet. Nem kell hozzá végzettség, tudás; nem kell hozzá 12 évig éltanulónak lenni, nem kell utánna 5 évig éjt nappallá téve tanulni, és nem kell évek precíz, kitartó munkájával felküzdeni magad a ranglétrán. 2.: A takarító jóval könnyebben pótolható, mint egy orvos. Szükség esetén az orvos ki tudja takarítani az irodáját. De a takarító nem esélyes, hogy el tudná végezni azt a szívműtétet. 3.: A takarító munkáján elég ritkán múlik emberélet. Ha rosszul végzi, nem fogyel oda, legfeljebb egy kis kellemetlenséget okoz. Ha egy orvos tesz ugyanígy, abba lehet, hogy belehal a beteg. "Kicsit" más felelősség a két munkakör.

"Ha nem lenne takarítónő, akkor mindenki takaríthatná maga helyett/után az irodát" -- Ezt csináltam 6 évig. "Papíron" volt takarítónk... aki átlagosan évente (igen, évente) kétszer mosott fel, és havonta egyszer söpört az irodámban. A 6 év alatt egyszer mosták meg az ablakot, mondván "én oda fel nem állok". Nyilván, ahogy az orvosok között is van jó, és kevésbé jó, így ez a takarítókra is igaz. Ismerek olyan takarítót, aki aztán tényleg becsületesen dolgozik, egy rossz szavunk nem lehet rá. Egy egészséges társadalomban meg mindenkire szükség van. Orvosra, takarítóra, pékre, mérlegképes könyvelőre, tanárra, asztalosra, informatikusra, stb. De ettől még nem lesz minden munkakörben azonos a stressz, a felelősség, és a pótolhatóság.

"Ha nem lennének buszsofőrök" -- A helyzet az, hogy a többég már most is autóval jár. (Sajnos. Ami jócskán nagyobb teher a környezetnek.)

"De a normál napokon lenézik a buszsofőrt, 2 perces késésért nekiesnek, értünk van, szóval beszélhetünk úgy vele, mintha a valagunkból rántottuk volna ki." -- Ez azért sok buszsofőrre is igaz. Némelyik elképesztő stílust enged meg magának. Én ha bárkivel úgy beszélnék a munkahelyemen, azonnal mennék fegyelmire. Ha egy pincér úgy beszélne a vendégeivel, másnap már munkanélküli lenne. De sok buszsofőr simán mondhat olyat, ami a becsületsértés határait súrolja. Tényleg jól van az, hogy bárki köteles egy-egy bunkóbb sorfőr sértegetését eltűrni? Nehogy már... És én úgy látom, hogy - legalábbis vidéken - többször sértegeti a sofőr az utast, mint fordítva.

Szóval az éremnek azért elég sokszor két oldala van.

De ettől függetlenül: szerintem egy olyan helyzetben, amikor tömegek élete van veszélyben, nem biztos, hogy azon kéne rágódni, hogy akiknek most hónapokig egy perc nyugalmuk sincs, azoktól sajnáljuk a megbecsülést.

14! Persze, 2 oldala van az éremnek. Én ismerek elég sok kórházi dolgozót, orvost, ápolót. Tudok jót is és rosszat is mondani. Olyan is van, aki rosszul kötötte be az infúziót amit senki nem vett észre és teljesen kiszáradt a beteg. Van, aki várja a pénzt, mert anélkül rád sem néz. De ismerek olyat is, aki lelkiismeretes, ingyen túlórázik, bemegy a szabadnapján is a betegeihez, akikhez kötődik.

Ismerek elmebeteg idősápolót, akit nem lenne szabad emberek közé sem engedni és ismerek olyat is, aki ennek az ellentéte.

A NORMÁLIS embereket kell megbecsülni, az ő munkájukat. Akkor is ha orvos és akkor is, ha takarító. Egyébként hozzánk járt takarítani részmunkaidőben egyetemi diák, mert jóval magasabb volt az órabére, mint pl.a Mekiben. Szóval nem feltétlenül kell összekötni az alacsony iskolázottságot azzal a szakmával amiben dolgoznak emberek, mert nem biztos, hogy ostoba amiért épp akkor abban a szakmában dolgozik.

De ismerek nyomozót is, aki a nyugdíjas éveiben biztonsági őrködik. Ezzel az erővel ahhoz sem kell magas IQ, viszont nem tudod mennyit tanult, nem tudod mit csinált előtte/mellette vagy épp milyen végzettsége van.

Ez a fajta általánosítás és lenézés az, amit el kellene engedni.

Szerintem de igen! Miért lenne hős valaki azért, mert végzi a munkáját?

Senkit sem érdekelnek az orvosok amikor nincs járvány.

Mindenki hős a maga nemében:

https://www.youtube.com/watch?v=VaRroeLsgy4

#18 ez már teljesen off topic gondolat, de muszáj reagálnom: az ember ilyen. Nagy betűvel irod Istent, tehát feltételezem, hogy hiszel benne. Most akkor mondd meg, hányszor van az, hogy az ember bajban segitséget kér Tőle, utána meg ellanyhul, mikor minden oké, vagy rosszabb esetben teljesen meg is feledkezik Róla. No, akkor miért várnánk, hogy az orvosokkal, vagy bárki mással máshogy bánjon "az ember"

Az ember hálátlan lény, önző és feledékeny. Ki jobban, ki kevésbé. Nem mondom, hogy ez igy helyén van, csak sajnos ez az igazság.

Nagyon vissza is élnek vele. A beteg tenyleg kutyamodon pitizhet csak nekik.

Most meg tapsikolunk is.

Ez folyamat éreztetve van az egeszsegügyben hogy amig beteg vagy es rajuk szorulsz a neved senki.