Ha két ember között túl nagy a különbség anyagilag, akkor az a kapcsolat kuka?
A legutóbbi párkapcsolatomban jöttem rá erre a problémára.
Én nem igazán akartam elhinni sokáig, mindig legyintettem, amikor valaki azt mondta,hogy számít a pénzügyi helyzet.
Nekem van két diplomám, alap+mester, gazdaságtudományi területről.Versenyszférában dolgozom.Ebből adódóan, jóval az átlagbér felett keresek.
Budapesten, diplomával, nyelvtudással ez nem nehéz.
Az exem viszont mentőápoló volt.
Mondanom sem kell,hogy a közszférában milyen állapotok uralkodnak financiális téren.Ha meg huszonéves valaki, akkor meg főleg nincs megbecsülve.
Viszont, nekem elsősorban a személyisége,külseje volt a mérvadó
A kapcsolatnak ő vetett véget, mivel nagyon zavarta az anyagi különbség.
Eltérőek voltak a vásárlási szokásaink.Én is néztem az árakat, de azért, ha valami nagyon megtetszett megvettem.
A másik, ami zavarta, hogy én lakást bérelek, ő viszont a szüleinél lakott.
Igen, szerintem rámegy a kapcsolatra általában.
talán akkor nem probléma ez, ha mindkét félnek megfelel, hogy a másik kitartott életet él.
Én jómagam is mentőápolónak készülök, tisztába vagyok vele, hogy anyagi gondjaim lesznek de nem érdekel...
Ha valaki szeret, ne a pénztárcámért szeressen hanem a szívemért. Akinek a pénzem kell azzal szóba se állok. Én akkor is boldog életet fogok élni, ha senkim nem lesz. Legalább azt csinálhatom majd amit szeretek :) Erről ennyit...
Nálunk a párom keres jól (millió felett), én alig valamit, mégis mindig jól elvoltunk. Közös kassza van, nem sajnál tőlem semmit. Mindig is erősen támogattam a karrierjét (aktívan is), most is segítem a vállalkozását, neki pedig természetes, hogy így nem fog filléreskedni velem.
Ha a nő keres jobban, az okozhat gondokat, mert sérti a férfiak önbecsülését.
Egyébként én barátságban vettem észre, mennyire számít az anyagi helyzet. A szegényebb barátaink szinte mind lekoptak idővel, sokan nem bírták elviselni, hogy nekünk most már jobban megy. Sosem mutogattuk semminket, de akkor is látták, hogy mennyivel magasabb életszínvonalon élünk, és ezért eleinte beszólogattak, majd idővel nem kerestek többet. Sajnálom őket, de idővel rá kellett jönnöm, hogy hozzánk hasonló barátokat kell keresnünk, nem olyanokat, akik kikaparnák a szemünket azért, mert valamivel jobban élünk náluk.
Voltam az érme mindkét oldalán, nem is irigység, csak nem praktikus.
Vagy a szegény fizet erőn felül, vagy a gazdag ad lejjebb igényeiből.
A szegények büszkeségénél nincs nagyobb, így az nem megoldás hogy fizeted az ő részét is.
Én ketté osztottam a baráti körömet, hogy megmaradjon mindenki. Vannak azok a barátok akikkel egy nap fejenként 20-50e forintot úgy eltapsolunk fel sem tűnik, meg vannak azok a barátaim akikkel egy ezresből jól érezzük magunkat
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!