Az emberek nagy része miért ennyire szolgalelkű? Miért szeretik az emberek, ha parancsolgatnak nekik?

10 évnyi tapasztalat áll emögött a kinyilatkoztatásom mögött. Egy olyan munkahelyen dolgozom, ahol nem túl sok a teendő. Havonta 1-2 nagyobb esemény van, amikor tényleg dolgozni kell, a hónap többi napja meg csak afféle ügyelet, afféle tengés-lengés. Nekem ez maga a tökély. Én elvagyok, ha nincs semmi feladat. Van egy laptopom, azon netezek, filmezek, vagy játszok egész nap. De én ezzel egyedül vagyok, mint sziklatömb a folyóban. Körülöttem hatalmas az átmozgás, a 10 évem alatt legalább 30 kolléga hagyta már ott ezt a munkahelyet, mondván, TÚL KEVESET KELL ITT DOLGOZNI. Valaki ezt ki is mondta, valaki csak így érezte, de én tudom, hogy ez volt az oka. Ha többet kellett volna dolgozni UGYAN ANNYI fizetésért, akkor maradtak volna. Ezt onnan tudom, mert pár ismerősömmel kapcsolatban maradtam, és volt hogy még kevesebbet is kerestek máshol, de mégis jobban érezték magukat, mert úgy érezték, hogy a több munka nyilvánvalóan azt jelentheti, a társadalom számára hasznosabb a munkájuk. Holott nem a társadalomnak hasznosak ők, hanem annak az XY cégnek, ahol épp vannak, akik éppen kizsigerelik őket. Miért ennyire szolgalelkűek az emberek? Miért nem lehet örülni annak, ha épp kötetlen a foglalkozás? Nem tudják lekötni magukat, és ezért elvárják, hogy parancsolgassanak nekik? Ha igen, akkor az ilyen emberek átjöhetnének hozzám takarítani kicsit. Van itt munka elég, mosás, főzés... Ha csak az kell, hogy valaki parancsolgasson, vagy hogy "társadalmilag" hasznos munkát tegyen, hát takarítsa ki a fürdőszobámat. Nagyon hasznos munka, mert én örülnék neki, tehát ha én is képviselem a társadalmat, akkor az úgy már rendben lévő. Nem? Ennyi erővel... Viccet félre téve, honnan származhat ez a szintű szolgasága az embereknek? A szigorú főnököt sokkal jobban megbecsülik, mint azt, aki nem igazán szeret parancsolgatni. Mondom, életem során erre rengeteg példát láttam.