Az emberek nagy része miért ennyire szolgalelkű? Miért szeretik az emberek, ha parancsolgatnak nekik?
Figyelt kérdés
10 évnyi tapasztalat áll emögött a kinyilatkoztatásom mögött. Egy olyan munkahelyen dolgozom, ahol nem túl sok a teendő. Havonta 1-2 nagyobb esemény van, amikor tényleg dolgozni kell, a hónap többi napja meg csak afféle ügyelet, afféle tengés-lengés. Nekem ez maga a tökély. Én elvagyok, ha nincs semmi feladat. Van egy laptopom, azon netezek, filmezek, vagy játszok egész nap. De én ezzel egyedül vagyok, mint sziklatömb a folyóban. Körülöttem hatalmas az átmozgás, a 10 évem alatt legalább 30 kolléga hagyta már ott ezt a munkahelyet, mondván, TÚL KEVESET KELL ITT DOLGOZNI. Valaki ezt ki is mondta, valaki csak így érezte, de én tudom, hogy ez volt az oka. Ha többet kellett volna dolgozni UGYAN ANNYI fizetésért, akkor maradtak volna. Ezt onnan tudom, mert pár ismerősömmel kapcsolatban maradtam, és volt hogy még kevesebbet is kerestek máshol, de mégis jobban érezték magukat, mert úgy érezték, hogy a több munka nyilvánvalóan azt jelentheti, a társadalom számára hasznosabb a munkájuk. Holott nem a társadalomnak hasznosak ők, hanem annak az XY cégnek, ahol épp vannak, akik éppen kizsigerelik őket. Miért ennyire szolgalelkűek az emberek? Miért nem lehet örülni annak, ha épp kötetlen a foglalkozás? Nem tudják lekötni magukat, és ezért elvárják, hogy parancsolgassanak nekik? Ha igen, akkor az ilyen emberek átjöhetnének hozzám takarítani kicsit. Van itt munka elég, mosás, főzés... Ha csak az kell, hogy valaki parancsolgasson, vagy hogy "társadalmilag" hasznos munkát tegyen, hát takarítsa ki a fürdőszobámat. Nagyon hasznos munka, mert én örülnék neki, tehát ha én is képviselem a társadalmat, akkor az úgy már rendben lévő. Nem? Ennyi erővel... Viccet félre téve, honnan származhat ez a szintű szolgasága az embereknek? A szigorú főnököt sokkal jobban megbecsülik, mint azt, aki nem igazán szeret parancsolgatni. Mondom, életem során erre rengeteg példát láttam.2019. nov. 12. 15:57
1/21 anonim 
válasza:
válasza:Vannak, akiknek olyan céljai vannak az életben, hogy szeretnének szakmailag fejlődni, nem a semmittevésért bemenni, és produktivitásra vágynak. Ezek az emberek előbb-utóbb az élet több területén is kiemelkedőek lesznek, mert tudják mit jelent egy célért küzdeni.
Aztán vannak, akik olyanok, mint te, ingyenélők, lusták, megelégszenek a henyéléssel és semmittevéssel, ők úgy érzik, az agyi és fizikai kapacitásuk maximumát elérték (ami nevetségesen alacsony), nekik elegendő az az élet, amit te annyira istenítesz.
Szerencsére nem vagyunk egyformák.
2/21 anonim válasza:
válasza:Mert sz emberek nagy része nem csak azért dolgozik, hogy pénzt kapjon érte, hanem hogy legyen valami életcélja, csináljon valami hasznosat, alkosson valami maradandót, legyen valami az életében amiért érdemes felkelni és este jó érzéssel lefeküdni.
3/21 anonim válasza:
válasza:Nem vagyunk egyformák, nekem a rémálmom az, ami neked tökéletesen megfelel. Nekem fontos, hogy alkossak valamit, fontos, hogy lássam a munkám eredményét, fontos, hogy mindig tanuljak valami újat, hogy folyamatosan fejlődjek, hogy minél több felelősséget és különféle feladatot vállalhassak magamra. Nálunk is vannak lébecolós napok, időnként jólesik, de ha minden napom így telne, akkor megbolondulnék és teljesen haszontalannak érezném azt az X órát, amit benn kell ülnöm. Volt ilyen munkahelyem, menekültem onnan. Azóta is úgy vagyok vele, hogy inkább legyen túl sok munkám, mint túl kevés. Otthon se netezgetek, filmezek vagy játszok 6-8 órákat, mert az ilyen semmitmondó "csakteljenazidő" szarságokra nem vagyok hajlandó ennyi időt szánni az életemből. Egyébként pedig semennyire sem vagyok szolgalelkű, sőt. Egyszerűen csak jólesik, ha végezhetem a szakmám, amit szeretek és láthatom az eredményét, sikerélményeket szerzek.
4/21 A kérdező kommentje:
1-es, Aham... És akkor azokat az embereket minek neveznéd, akik elmennek egy laza munkahelyről kevesebb fizetésért Tesco-s kasszásnak? Vagy szalagsorra dolgozni? Ők is magasra akarnak törni? Előlépni fő-kasszás ispánná? Vagy a királyi vörös szalagsorra vágynak? Itt most leginkább 40-50 éves emberekről beszélek, nem ifjú pályakezdőkről. Visszatérve az ingyenélős dologra amivel elkezdtél ócsárolni engem: Van munkahelyem. Mi a rákról beszélsz? Attól hogy kevés a munka, még el kell végezni, tb-t fizetni, adózni, meg minden. És honnan tudod te egyáltalán, hogy hol az én agyi és fizikai képességemnek a határa? Csak azért, mert egy munkahelyen nincs sok teendőm, honnan tudod, hogy a magánélet többi részén miket csinálok, mik a céljaim? Szerinted csak a munkával lehet magasra törni? Na ez az igazi beszűkült látásmód. Amikor az ember nem magának akar megfelelni, hanem másoknak. Akiknek nincs önbecsülésük, így azért küzdenek, hogy legalább mások elismerjék őket. Aki nem szereti magát, az bármit is tesz, bármit is ér el, csak vesztesként kerülhet ki az életből.
2019. nov. 12. 16:19
5/21 anonim válasza:
válasza:Hallod, én is inkább mennék a gyártósorra, mint hogy egész nap csak vakarjam a seggem. Aki szellemileg aktív, azt kikészíti, amit leírtál, akkor még a pénztárosi meló is jobb, ott legalább a sajtos pogi kódját tudni kell. Annyira ne vágj fel, hogy milyen jó dolgod van, ha a főnökség rájön, hogy fölöslegesen fizet téged, szépen át fogja szervezni és csak akkorra vesz fel alkalmazottat, amikor kell is neki.
6/21 A kérdező kommentje:
3-as, ha olyan munkahelyed van, ahol kevés a meló, mint nekem, akkor megnyílik előtted a világ: Fejlődni szeretnél? Ott a net csodálatos intézménye. Tanulhatsz bármit, méghozzá munkaidő alatt. Angolozni, olvasni, logikát csiszolni mind meg lehet tenni amikor nincs munka, ha van egy netezős laptopod. Utána meg, ha lejárt a 8 óra munkád, még van kint is 8 órád, ahol bármerre mehetsz, és fejlesztheted magad. Miért kell ahhoz munkahely, hogy fejlődj? Én a hobbiaimat (filmezés, játék) letudom a munkahelyemen. Aztán mikor onnan kijövök, enyém a világ, a fejlődés bármelyik irányába elindulhatok. Momentán épp egy maratonra készülök. Tehát a lényeg, ha egy munkahely teret ad a szabadságra, akkor már az emberen múlik, hogy mit kezd azzal a plusz szabadidővel. De az önfejlesztés bármilyen ága elérhető úgy is, csak nem áll senki feletted, aki parancsolgasson.
2019. nov. 12. 16:27
7/21 A kérdező kommentje:
5-ös, ha így érzel ezzel kapcsolatban, akkor nyugodtan átjöhetnél hozzánk zoknit válogatni, vagy rendszerezni a régi holmijaimat... Minketten jól járnánk, neked munka és szellemi tevékenység lenne, amit szeretsz, nekem meg egy gonddal kevesebb lenne, amit meg én szeretek. És a világ egy kicsivel jobb hely lenne.
2019. nov. 12. 16:37
8/21 anonim válasza:
válasza:3-as vagyok. Én a szakmámon belül akarok fejlődni, mert szeretem amit csinálok, ehhez pedig a tapasztalat bármilyen papírnál többet ad. Tudom, mert van mind a kettő. Egyébként nálunk nem úgy működik, hogy parancsol a főnök és én pedig ugrok, mint egy csicska, szóval ezzel is eléggé mellélőttél. A főnököm baromi keveset utasítgat vagy szól bele abba, hogy mit hogyan mikor csinálok, amíg tartom a határidőket és a munkám minőségét, addig magam osztom be az időm, én alakítom a napi munkaóráim számát (nálunk havi munkaóra keret van, nem napi), dolgozhatok otthonról amikor akarok, nagy fokú a rugalmasság. A szabadidőmet használom a hobbijaimra, a munkaidőmet pedig a szakmai fejlődésemre és nem akarnám megcserélni a sorrendet. Így is van munka után rengeteg időm minden nap, amit a hobbijaimra szánhatok, ezek közül pedig egyik se filmnézés vagy játék, vagy olyan dolog, amit a gép elől végezhetnék. Nem kell velem egyetértened, én sem fogok veled, mások vagyunk és kész, még szerencse, hogy mindketten megtaláltuk azt, amit keresünk.
9/21 A kérdező kommentje:
8-as, pontosan ezt akartam mondani én is. Mások vagyunk, de ha jól elvagyunk a magunk útján, akkor minden rendben van. De azért az a munkahely a ritkább, ami olyan rugalmas mint a tied. A legtöbb ember tényleg elvárja, hogy legyen valaki felette, aki utasítgatja.
2019. nov. 12. 17:18
10/21 anonim válasza:
válasza:A válasz Thomas Erikson: Idiótákkal körülvéve c. könyvében megtalálható.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!