Mikor vallottad be magadnak, hogy halogató vagy? Hogy lehet leszokni róla?

Szerintem minden embernek vannak bizonyos szituációk, élethelyzetek, időszakok amikor egyes dolgokat nem akarnak vagy éppen nem tudnak akkora elánnal csinálni mint máskor. Szerintem ezzel nincs is gond. Gond akkor van, ha ez életed minden szakaszán és folyamatosan fenn áll, mert az mindenre kihatással lehet! De alapvetően néha-néha azzal a bizonyos " ejj ráérünk arra még" hozzáállással nem lehet gond! Viszont ha ez téged ennyire zavar akkor én személy szerint azt tudnám javasolni lusta férfiként, hogy kicsit próbáld meg más szemszögből megközelíteni a dolgot! "Ha most meg csinálom akkor 1 órám, a holnapi napom, a jövő hetem szabad lesz", vagy csak próbáld meg jutalmazni magad! (Általában a nőknél beválik!) Ha kivitted a mosogatni valót, megsétáltattad a szennyest, elmostad a kutyát akkor ülj le és igyál meg egy pohár bort, egy korsó sört, vagy nézz meg egy jó filmet, vagy tudom is én. A lényeg, hogy éreztesd magaddal, hogy érdemes volt mihamarább megcsinálni az adott teendőt. Remélem tudtam segíteni. (és ne feledd: A férfi mindíg megcsinálja amit megígért! Felesleges fél évente emlékeztetni mindenre!)

Régen történt. Érdemes az időt struktúrálni, beosztani, hogy mit csinálunk napközben, hogy a fontos feladatokra jusson idő. Munkával kapcsolatban pedig nem érdemes mindig a határidőt nézni és azt mondogatni: "áááá, még van egy csomó idő addig, igaz most semmi feladat sincs de nem állok neki, addig még a világot is megváltom, annyi idő van" utána szokott az történni, hogy hirtelen kapkodás, idegeskedés lesz a vége.

Még nem vallottam be, talán majd következő héten.

Én csak pár éve vallottam be magamnak, de egész életemben cseszegettek ezzel. Nemrég kiderült hogy ADHD-s vagyok, és amióta szedem a Ritalint, teljes mértékben megszűnt a halogatás, belevágok a dolgokba azonnal.