Hogyan tudnék legkönnyebben leszokni arról, hogy a földet nézem sétálás közben?

Önbizalommal nincs probléma, és a tartásommal sem. Illetve van, pont ebből adódóan picit előrenyúló nyakam van és emiatt is szeretném ezt a problémát kiküszöbölni. Meg amiatt, mert sokkal jobb a kisugárzása is az embernek, ha normálisan előrefelé néz.

A probléma gyökere nálam az az, hogy évekkel ezelőt többször is volt velem olyan, hogy sétáltam nyugodtan és váratlanul jött a járdán egy kiemelkedés vagy dudor biztos tudjátok :D. És olyankor olyan mintha megbotlana az ember és nagyon égőnek éreztem, főleg, hogy többször is megtörtént. Így betegesen elkezdtem nézni a földet gyaloglás közben, nehogy megint besüljek bármikor bármilyen akadályban.

Erről szeretnék leszokni teljesen. Néha már sikerül, de csak akkor ha odafigyelek rá, hogy emelt fővel előrefelé nézzek. Ha ezt folytatom egy idő után teljesen hozzászokok? :D