A mai fiatalok miért nem félnek a felnőttektől?

Nem, senki sem érdemel tiszteletet csak a kora miatt.

És ha a muterod rád ver egy felmosóval 17 évesen, akkor nem tisztelni kell, hanem jól p.tsán rúgni érte.

Apámnak elég volt csak egy kicsit megemelnie a hangját, már erélyesen lépett fel.

Nem lesz jobb felnőttként, hiszen látja, hogy mások ugyanolyan normális felnőtté értek, mint ő, csak nem kellett ehhez rettegésben élniük otthon.

Persze, tud olyan messzire menni a gyerek, hogy járjon a pofon. De egy átlagos gyerek, kamasz a legvadabb álmaiban nem megy el ennyire messze.

18/L

Te most direkt próbálsz itt mindenkit provokálni? Undorító, hogy így leminősíted az összes fiatalt, és úgy beszélsz, mintha mindenkit ismernél.

Csendben tudunk lenni órákon, ha érdekes amit mond a tanár, de ha húsz percig ül némán a laptopja előtt és közben eljátsza nekünk a hattyú halálát, mégis hogy a francba maradhatnánk kussba? Vagy mikor a tanár provokálja ki a vitát és direkt megpróbál lejáratni valakit, meg szaktanárival fenyegetőzik mikor óra kezdete után 2 perccel nincs a könyvem a padon, mégis miért ne szólhatnánk neki vissza? Nem is védhetjük meg magunkat, csak csendben tűrjük ahogy megszégyenítenek minket, közben rettegjünk a felnőttektől, és megszólalni se merjünk? Na nehogy már egy szavunk se lehessen. Mi is emberek vagyunk, és nem várhatják el, hogy reggel 8-tól délután 3-ig 10 perceket kivéve egész nap kussoljunk és meghunyászkodjunk.

Ha a szülő nem tud üvöltözés és verekedés nélkül gyereket nevelni, akkor nemhogy szülőnek, de alapvető emberi lénynek sem megfelelő. Érdekes, hogy többmillió ember fel tud úgy nőni tisztességes emberré, hogy kamaszkorában volt vele némi probléma, mégsem ősember módjára nevelték őt a szülei.

Ezért sincs szükség több gyerekre - A gyereknevelésre alkalmatlan szülők miatt.

#46

Mondjuk a nagypapám elég durva sulis sztorikat mesélt, amik ma nem történhetnének meg, de ugye kinek milyen tapasztalata van. Az én gimimben például nincs ilyen bántalmazás, ahogyan az általános iskolámban se.

Én sose féltem/félek a nálam idősebbektől. Kisgyerekként se, mert nekem evidens volt, hogy ha kedves vagyok vele, akkor nincs probléma.

Attól, hogy idősebb vagy, nem leszel tekintélyes, naivság ezt hinni. Vagy a 54 éves alkoholista férfi, aki hajléktalanságba itta magát tekintélyesebb ember, mint Malala, aki már tizenévesen kiállt a lányok tanulásáért az országában, és 17 évesen Nobel-díjat kapott? A tettek számítanak, nem az életkorok.

A tisztelet nem nő egyenesen arányosan az életkorral. Nem, mindenkinek jár az alapvető tisztelet, de aki elért valamit, aki tett valamit, ami igazán számított, annak jár ennél több. Annak, aki tovább tudott életben maradni, annak nem. Az érdemeket kell szem előtt tartani, nem az életkrot.

Senkitől nem kell tartani ránézésre, csak, ha okot ad rá. Ez ítélkezés, nem több. Nekem is van pár olyan jó ismerősöm, akik Bud Spencer (akit nem tudom miért hoztál fel példának, hiszen olyan barátságos arca van, nem hinném, hogy az utcán látva megijedtem volna tőle) szintre ki van gyúrva, mégse félek tőlük, mert tudom, hogy jó emberek. Ismerd meg az embert, ne a külseje alapján ítéld el, hogy "na, tőle félni kell".

18/L