Mit kezdjek az életemmel így?
Kezdem ott, hogy otthonról kidobtak, szóval kènytelen voltam ide költözni a pàromhoz és az anyósomhoz. Nos, 100 km-re vagyok az előző lakhelyemtől, szóval rohadt magànyos vagyok és úgy érzem, hogy senkire nem szàmíthatok. A párom, az anyja és kb minden rokona naponta azzal bombàz, hogy menjek már a pi csàba dolgozni. A párom anyja elkèr tőlem havonta egy rakat pénzt, de egyelőre még nem sikerült munkát találnom, most csinálok egy tanfolyamot, hogy tudjak menni dolgozni, emellett még adóssàg is van a nyakamban. A jogsiba belefulladtam, és abba kellett hagynom, 50 ezer forintot kellene fizetnem az autós sulinak. Ha felvesznek dolgozni, akkor az sem helyben lesz, szóval busszal kell majd jàrnom, de arra sincs pénzem az még plusz adóssàg. A szüleim 100%-osan magamra hagytak, nem adnak nekem egy fillèrt sem. Kedden végzek a tanfolyammal, de ezt se veszi figyelembe senki, hogy azért csinálom, mert ebben legalább tudnak adni munkát.
A barátaim rohadt távol vannak. Anyósommal már összevesztem, szerinte mindent a fiàra terhelek, pedig én mosok, takarítok és mosogatok, mert anyósom alapból nagyon koszos.
Mióta itt vagyok az allergiàm is kijött, tiszta kiütès vagyok, és ez is nagyon idegesít, mert évek óta nem jött ki.
A pàrommal a pénz miatt kb folyamatosan veszekedünk.
Fogalmam sincs mit kezdjek magammal. Már eszembe jutott, hogy meglèpek az ország másik felébe egy haveromhoz, de úgy hogy nem fogja tudni senki, hogy ott vagyok, csak még pénzem sincs az a baj.
Mit tennètek? Mit kezdjek magammal?
18/L
jaj szegényke, neked valami gyerekotthonhoz, családsegítőhöz kellene fordulnod de nagyon gyorsan. biztosan mondanak valami értelmeset. nagyon vigyázz magadra, ne kallódj el.
ha van nagyszülő, unokatesó, stb. bárkit keress meg, hátha valaki segít. téged csak el kéne indítani rendesen.
Hatos, köszönöm az aggódàst, nagyon jól esett! :)
Ötös, sajnos nem tudom bebizonyítani sehogy.
Itt borzalmasak a körülmények, mindennapos veszekedès a pénz miatt, ordibàlàs, "mehetsz vissza ahonnan jöttél" duma. Anyósom elvàrja, hogy tejeljek, de nincs miből, bele akar szólni mindenbe. Tönkre tesz ez idegileg. A párom és köztem is megromlott a kapcsolat a pénztelensègem miatt.
A nagyszüleimhez mehetnèk, ők abban a városban élnek, ahol én laktam ezelőtt, de akkor el kéne nekik mesélnem ezt az egész dolgot, és fogalmuk sincs arról szegényeknek, hogy a szüleim teljesen magamra hagytak és, hogy miért. Ebből pedig csalàdi balhé lenne, amiért én elmentem hozzàjuk panaszkodni, meg ott akarok lakni és egyből megfordítanàk a sztorit a szüleim, hogy már pedig nem így történt, én hazudok.
Más rokonom sajnos nincs, aki van az finoman szólva leszar, vagy alkoholista. Próbáltam velük év elején felvenni a kapcsolatot(ballagàsra hívni őket), de még egy "kösz nem" választ sem kaptam.
Nem látom a kiutat, minden percben azon kattogok, hogy hogyan tudnék innen lelèpni. A páromra nem haragszom, őt is ugyanúgy megviseli az egész helyzet, mint engem, csak ő nem tudja ezt az egészet kezelni fejben, és emiatt is megy részben a folyamatos veszekedès közöttünk, plusz a markàt elé is tartja az anyós, szóval nem könnyű.
Bármilyen tanácsot elfogadok...
Ha van még érvényes diákigazolványod, akkor már ma felregisztrálhatsz neten, holnap mehetsz beiratkozni a diákszövetkezethez, utána nap pedig dolgozni.
Árufeltöltés és plázai munkák, gyári munkák esetleg, amiket így hirtelen lehet kezdeni.
Balatoni munkákhoz szállást is adnak gyakran, és akkor mindenkitől leléphetsz kis időre (aug 20-ig).
Nem tidom milyen nagyobb város van felétek, ahol van erre lehetőség, milyen diákszövetkezetek vannak. Google segít! 🙂
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!