Ti mit tennétek ebben a helyzetben?
Figyelt kérdés
Tegyük fel az orvos közli veled,hogy soha nem fogsz meggyógyulni.Kordában lehet tartani pár hónapig,de csak szenvedést fog okozni egész életedben.Olyan dolgokat vesztesz el,emiatt ami eddig normálisak volt az életedben.Ja és képzeld bele azt is,hogy 8 hónapig csak szenvedtél mire kiderűlt a dolog.Valamilyen szinten tudsz "normális" életet élni,de csak pár hónapig aztán visszaesel,szenvedsz,utána megkapod a "csodatevő koktélodat".A koktél jópár nap mire kifejti a hatását,aztán talán ismét tünetmentes vagy 2-2,5 hónapig és ez fog menni egész életedben.Bónuszként a húszas éveid elején jársz majdhogynem(lassan már a közepén),a"barátaid"egyáltalán nem keresnek,szülők azt sem tudják mi van vagy csak nem akarják magukat stresszelni.Tulajdonképpen egymagad állsz egy gödörben és soha sem fogsz tudni kimászni belőle.Amit eddig elterveztél az egy lepkefin*nyira volt tőled (remek munka,saját ház stb) és ez örökre szerte foszlott.Tulajdonképpen csak egymagad vagy és csak reménykedsz,hogy meghalsz.Nos eme roppant pozitív hangulatú iromány után TE,kedves olvasó mit tennél?2019. máj. 24. 14:16
11/12 anonim válasza:
Elsó körben megpróbálnám felvenni a kapcsolatot olyanokkal, akiknek ugyanilyen betegsége van. Egyrészt szereznél több információt, hogy mi várható pl. Akkor ha elérted a max dózisú botoxot, illetve milyen hoszabb távon együttélni ezzel. A személyes tapasztalat sokszor mást takar, mint amit a neten találsz. Másrészt barátokat is szerezhetnél, hiszen az ilyesmi eléggé összekovácsolja az embereket. Utána majd alakulnak a dolgok maguktól.
12/12 A kérdező kommentje:
Már felvettem a kapcsolatot hozzám hasonlókkal,de köztük én vagyok a legfiatalabb(23).Túl sok információt szereztem egyszerre,amit kár volt.Annyi,hogy én,ezt a csodálatot "szereztem",nem vele születtem,nem lappangot bennem.Egyenlőre próbálom feldolgozni.Annyi,hogy én még próbálkozom,hátha menthető vagyok,de nem sok esélyt mondott az orvos (0%-ot),de ez csak egy orvos véleménye.Még megpróbálkozom más orvosnál is,aki elég messze van és erre\ezekre a betegségekre van szakosodva (jobban nem tudtam megfogalmazni),ő (ők) nem szakorvosok,hanem magasabb beosztásban vannak.Aztán próbálok lassan beletörődni.Barátokat meg hagyjuk,akik voltak (együtt nőttünk fel szinte),azok nem keresnek,nem írnak, elvannak a saját világukban(család).Tudják mi van,de mindegy is.Barátkozni meg nem fogok már ,fölösleges.Ha begyógyulnak a " sebek" megtanulok pár nyelvet(hátha tudok érvényesülni),ha már a szakmáimban nem fogok tudni dolgozni.
2019. jún. 2. 08:19
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!