A 'mai ember' gyomra miért bir kevesebbet, mint elődeinké?
Arra értem, hogy mostanában a társadalom szinte felének van valamilyen érzékenysége, csomó kaját nem bir megenni, mert valami baja lesz tőle. Vegyük csak a lisztérzékenységet és a laktózérzékenységet, de még van egy csomó.
21 éves létemre sorra jönnek elő nekem is az ilyen bajaim, a paradicsomtól már savam lesz, a tejtől megy a hasam és a hagymától egész éjjel rosszul vagyok, holott mindegyiket szeretem/szerettem és birtam is enni mindig.
Nagyszüleim bármit megesznek, tatámnak rendszeresen egy csupor tej a vacsorája. Illetve egy csomó idősebb embert ismerek, akiknek semmi bajuk a kajától.
Ez miért lett igy? Ki/mi a hibás? Talán az észrevételem téves?
Régen is voltak, csak szenvedtek, hamarabb belehaltak...
Az lehet, hogy a különféle szerek, környezetszennyezés, stressz (nem tudom, de el tudom képzelni, hogy szinte mindenre hathat) is rátett... S több az ember, jobb a tájékoztatás, így jobban hallasz a sokmillió érzékeny emberről. Inkább milliárd, durván sokan vannak. Az emberiség nagyobb fele mindig is rosszul emésztette pl. a laktózt, de ezt még azok az emberek sem feltétlenül tudják, mert ez nem jelent automatikusan súlyos szintet.
Hogy neked mitől van ez ilyen fiatalon és hirtelen, passz.
Sokszor hallom, olvasom különféle felütésekkel, hogy régen ez volt, meg az volt. De akkor még nem mérgezték az embereket, mint most stb.
Ma a születéskor várható életkor magasabb, mint száz éve, vagy régebben (A fejlett és közepesen fejlett országokban. Vannak Afrikában részek, ahol 30 éves ember nem is látsz).
Mindenféle korábban soha nem volt ártalmak ellenére egyre többen vagyunk.
Ettől függetlenül (orvostól idézek, de sok újdonság nincs benne): az orvoslás önmaga gerjeszt betegeket.
Az állatvilágban jól működő szelektálódás embereknél ma már teljesen ismeretlen. Nem a legjobb gének öröklődnek, mert a gyógyító életben tart gyengébb tulajdonságokkal rendelkező embereket is.
Én fűzöm hozzá: Még 100 éve is a szegényebbek között gyakori volt a 80-10 gyermek, s ezek fele nem érte meg a felnőtt kort. Ma meg sem születnek, de ha igen, akkor mindenáron életben kell tartani. Jó az így?
Mindemellett ma sok olyan betegséget tud az orvos felismerni, amit száz évvel ez előtti elődje nem.
Ma nincsenek olyan járványok, amelyek egész országrészeket, fél Európát megölték. Most mások vannak.
A rák neve több ezer éves, mert már akkor is ismerték. Nem új dolog ez. És sok más modern nyavalya sem most jött a semmiből.
Az immunrendszert nagy igyekezettel gyengítjük. Ehhez hozzájárulnak az adalékanyagok is, kétségtelen. De sok, és feleslegesen szedett gyógyszer is. A reklámok is úgy kezdődnek, hogy ne is várj vele. Bármi bajod van, azonnal ugorj rá a házipatikára. Kisgyerekkel is gyógyszert akarnak szedetni, s mutatják, milyen édesen bújik hozzád, mert elhitted, hogy az kell neki.
A túlzott higiéné is segít abban, hogy ne legyünk ellenállók. Néhány kiló koszt meg kell ennünk évente.
Ezeket értem én... és igy van szerintem is.
Én konkrétan az ételekre fókuszáltam most, mert nyilván kevesebb tudománnyal több volt a betegség és még gyógyitani sem lehetet, ilyen olyan nyavajákban meghaltak. De tuti, hogy nem volt ennyi kajára érzékeny ember és ez foglalkoztat, hogy mos vajon mitől nőtt meg ennyire ez az arány?
"Régen" a különféle érzékenységekben, allergiákban szenvedök igen hamar belehaltak vagy a problémába, vagy a következményekbe (hasmenés, kiszáradás, stb) és ezért nem igazán kerültek szem elé.
Ma az orvostudomány ezeket kezeli, ezért életben maradnak, csak éppen problémás esetek lesznek.
Másrészt régebben az embereknek nem volt lehetöségük válogatni, azt ették, ami volt, ezért az enyhébb esetekben egyszerüen megszokták a legtöbb élelmiszert. Emellett jóval kevesebbet ettek, a gyerekek pici koruk óta ugyanazt ették, amit a felnöttek, így nem érte öket "sokk-ként" a glutén vagy tej "bevezetése", nem alakultak ki a túlérzékenységek.
A gluténérzékenységet én arra kenném, hogy:
- génmódosított gabonára áltak át sokan a régebbi fajtákról, ami naggyobb szemeket magasabb gluténtartalommal terem és kevésbé ellenálló a gombákra, révén, nehezebben szárad a kalász.
- kovász kehgyett élesztőt használnak a kenyérben, mert így nem kell tárolni a kovászolt tésztát egy napig, sokkal kevesebb helyen több pékárut lehet előállítani(persze rossszabb minőségben, magasabb glutén tartalommal)
- az élesztőt nem sütik ki a pékárukból, csak kicsit megbarnítják így villanyt és időt spórolnak és terhelik az ember gyomrát és belét.
Tej? nem kéne kőolajszármazékokat itatni a tehenekkel kezdetnek...
Az sem ártana. ha mondjuk érlelt sajtot foygasztanánk, amiben kevesebb a laktóz (már annál aki laktóz érzékeny)
Ha belegondolsz, evoluciósan a tej emésztésére nem nagy szükség van 21 évesen, de az ember az ilyen, rácuppan a patásokra, aztán adaptálódik, amennyire tud.
A nagykereskedők hagymáiról ne beszéljünk... Rengeteg hagymát fogyasztok, de az utóbbi 2 év a hagymaböjt volt nálunk.
Valószínűleg más is beleszól, karban kell tartani az emésztést, változatosan, tudatosabban étkezni..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!