Miért nem szeretik a gyerekeket?
Sziasztok!
Egy hete csatlakoztam egy olyan kérdés alatti beszélgetésbe, ahol nem nagyon kaptam választ a kérdésekre amiket írtam.
Ezért külön is megkérdezem őket.
Miért nem szeretitek a gyerekeket?
Mi az amit nem bírtok elviselni a gyerekekben?
Miért nem szeretnétek gyereket?
Nincs türelmem a gyerekekhez, nem tartom aranyosnak a kisbabákat sem.
A neveletlen, hisztis, hangos gyerekektől meg a hajam is égnek áll.
Semmi anyai ösztönt nem érzek, sokkal érdekesebbnek tartom így az életemet.
Párommal szeretünk kényelmesen élni, ezt gyerek mellett nem lehet kivitelezni.
altalanossagban nincs bajom veluk amig normalisak, nem visingonak hisztiznek futkosnak stb. Ezeket a dolgaikat nem birom elviselni.
Hogy mer nem? Hosszu a lista, de osszetomoritem:
-terhesseg idoszaka. Nem akarom osszehugyozni magam az utcan, kinoni a cipoim, h fajjon a hatam derekam, nem kellenek uj anyajegyek stb
-szules. rettegek a tutol, na ebbol egyenes kovetkezik hogy a gatszakadast sem komalnam se a csaszarmetszest, az ajulasig gorcsolteto menzesz se valami jo pont a tolofajasoknak. Aztan eljek lottyedt, csikos hassal eletem vegeig
-a mellemhez en erhetek meg a parom. nem akarom hogy egy tejszagu lila duzzanat legyen aztan meg egy ures zacsko.
-fsznak sincs turelme egy gyerekhez. Mar abba beleszoktam halni mikor random puja mutatni akar valamit es felkell allnom a szekrol :DD
-kiesek es nemkivanatos leszek a munkapiacon. meg ugy altalanossagban mint no sem leszek az. ja es ugye nem lesz mar olyan hudejo szuk vaginam se.
-parom elhidegulne mert nem tudnek vele foglalkozni es szetmennenk miutan rajovok, vagy megdurvabb, bevallja hogy megcsal.
- itt is maradtam egyedulallo anyukent, hogy aztan ketsegbe esesemben megbolonduljak es osanya legyek, hogy aztan mikor kirepul a feszekbol rajojjek mennyire elbasztam az eletem azzal hogy neki aldoztam az egesz eletem.
en azt vallom ez az en eletem, rolam szol.
Nem "nem szeretem". inkább irritálnak.
- nyávog - sajnos sok "hercegnő" affektál, hogy kedvem lenne képen törölni
- visít, kiabál, ordít - ha jól érzi magát, azért, ha nyűgös, azért
- FOLYAMATOSAN dumál, minden szart megjegyez és félóra múlva már a fejed zsong
- állandóan "ott van", és foglalkozni kell vele, félóránál több nyugiidőd nincs sosem
Na, ezekért! nem akarok gyereket. Nekem nem éri meg a folyamatos fáradtság, az örökös alkalmazkodás, és állandó zsongás meg hepaj. :)
29n
"Miért nem szeretnétek gyereket?"
Sok oka van, amiért nem szeretnék, néhányat felsorolok.
- Sokba kerül (megélhetésre, megtakarításra- hogy ne hónapról hónapra éljünk van pénz, még szórakozásra is, ésszerű keretek között, de a gyerek már nem férne bele. Felelőtlenül meg nem fogok szülni, hogy aztán remegő kezekkel imádkozzak a családiért, és a tvben kuncsorogjak alamizsnáért. Szánalmas.
- Nincs hozzájuk türelmem. Se a síráshoz, se a hisztihez, se ahhoz, hogy 50X kell nekik elmondani valamit, és csak azért se csinálják azt amit az ember kér tőlük
- Szeretem a munkám, a férjem is szereti a sajátját, egyikünk sem akar kimaradni hónapokat. Éveket pláne nem.
- Sok gyerekes ismerősömön látom, hogy le van pusztulva, fáradt, nyűgös, rosszkedvű, zombiüzemmődban vannak évek óta, panaszkodnak, hogy nincs idejük egymásra a párjukkal, macera a gyerek stb. Van néhány aki kerek perec be is vallotta, hogy irigyli az életünket, ha újra dönthetne, ő se vállalna gyereket. Igazság szerint a 90% már nincs is együtt fél-1-3 éven belül gyerekvállalás után szétmentek, elváltak.
- Szabad szeretnék lenni, nem akarok kötöttségeket, nem akarok plusz terheket a nyakamba venni. Nem szeretek sokat társaságba járni, de ez egy gyerekkel elkerülhetetlen.
-Élni akarok, a férjemmel kettesben akarok lenni a lehető legtöbbet, a kutyáimmal akarok játszani, élvezem a sok szabadidőt, olvasni akarok, a hobbimmal akarok foglalkozni, sorozatokat akarok nézni, sok könyvet akarok venni, sokat akarok aludni, szeretem a munkámat is. Semmi kedvem szaros pelenkákhoz, alváshiányhoz, nonstop üvöltéshez, hisztikhez, dackorszakhoz stb stb
"Miért nem szeretitek a gyerekeket? Mi az amit nem tudtok elviselni a gyerekekben"
A neveletlen gyerekek idegesítőek. Persze a szüleik hibája, de attól még azok... Az indokolatlan visítozásukat nem szeretem, hogy kérdésekkel bombáznak, hogy vannak akik befolyásolhatóak: ha olyan társaságba keverednek megváltozhatnak, oda az a nevelés amit pl egy jó, normális szűlő adott nekik. Utálom azokat a gyerekeket akik állatokat bántanak, provokálnak. A szüleiket meg méginkább, akik nem nevelték meg őket. Manapság nagyok sokmindent ráhagynak a gyerekekre, mert hogy gyerekek, és ezt szépen megszokják, és azt képzelik nekik mindent szabad. (sok szülő is ilyen egyébként) Nem csoda ha a szaporulat is követi.
De leginkább a hülye szülőket nem bírom akik nem nevelik meg a kölykeiket rendesen, azokat a nőket akik azt hiszik nekik mindent szabad csak mert kinyomtak egy gyereket, kidobják a csöcsüket ország-világ elé szoptatás címszóval az étterem közepén, mikor van erre elszeparált helyiség. De máshol is láttam már hasonlót. Hogy az étterem ASZTALÁN cseréli ki a szaros pelenkát, mert ennyire primitív, hogy a buszon a kölök rúgdossa az ülésemet, de a nyomorék anyja az istennek se szólna rá és ilyenek.
Én a kutyákat imádom. Ez van. A gyerekek hidegen hagynak, közömbösek, vagy épp fárasztanak, zavaróak, idegesítőek. Attól függ épp ki nevelte őket, mit hoztak otthonról, hogyan viselkednek.
Az össze fenti hozzászóló véleményét képzeld ide:
Na ezért.
A mai gyerekek szabadon vannak tartva, mint a kis állatok, semmi szabályt nem tanítanak nekik, valószínűleg a hasonlóan szabados, önző szüleik. Megváltozott a világ. A mai gyerekek között talán egy a tízből képes a környezetére tekintettel élni, viselkedni. Talán a vidéki, falusi gyerekek jobbak ebből a szempontból.
Kb 30-40 éve fordított volt az arány, 10-ből 1-2 ha kiállhatatlan volt. Nyugodtabbak voltak a gyerekek, figyelték maguk körül a világot. Manapság nem akarnak tanulni a körülöttük levő világról, nem is figyelik, mi van körülöttük. Az anyukák nem is nagyon hívják fel a gyerekek figyelmét, hogy nézz oda, mi van ott, és milyen az, stb. Nem énekelnek nekik, nem mondogatnak nekik verseket, csak a kifejezetten arra való megszervezett program fél órájában.
30-40 éve még voltak anyukák, aki énekeltek az utcán bölcsibe-oviba menet-jövet. Meg szatyorral a kezükben ugrándoztak, játszottak. És jól érezték magukat.
Nem tudom, mi történt. Nem volt több pénz se, nem volt kevesebb a munka se, fáadtak voltak, és mégis jól érezték magukat. Talán más volt a szemlélet, nem tudom.
Alapjáraton nincs bajom a gyerekekkel/kisbabákkal, vannak belőlük nagyon aranyosak, viszont vannak idegesítőek is.
Ami idegesítő: extrém hangosan üvöltve sírás étkezdében, tömegközlekedésen, pihenésre való helyen. Amikor egy gyerek csúnyán beszél az is fel tud húzni, mert valószínűleg a szülei is prolik. Össze-vissza futkározás a pihenni vágyók között, olyan helyen ahol nem kellene, mint étterem vagy gyógyfürdő és a szülők észre sem veszik.
Ezek véleményem szerint orvosolható dolgok, habár apa nem vagyok, de van egy nagyon kicsi öcsém, akire rengeteget kellett vigyáznom. Elevennek eleven volt, voltak kezelhetetlen időszakok, de nekem a taktikám ez volt: megy a cirkusz, szólok 1, 2, harmadjára, ha akkor sem akkor jár a pofon, nem érdekel, hogy pláza, utca stb. Ezért le lehet pontozni, de ez működött a leghatékonyabban és később jobban szót fogadott.
Én és a párom akarunk majd gyereket, mert szerintem csodálatos dolog a családalapítás, de én normálisan nevelném, nem a TV és tablet elé raknám, hogy elhülyüljön.
24F
A jól nevelt gyerekeket eltűrőm. Sőt, velük jól el is tudok lenni. Mondjuk úgy, hogy őket szeretem. Na, de az állandóan visítozó meg síró, hisztiző gyerekek nagyon idegesítenek engem. Persze, nem ők tehetnek erről, nem fogom ezért utálni őket, csak na... Idegesítenek és kész. Ez van.
Van egy fél éves kishúgom, őt sem azért szeretem, mert gyerek, hanem mert a testvérem. Mert amúgy nagyon idegesít, hogy állandóan csak sír. :'D
18/F
Nem az,hogy nem szeretem,de èn soha nem akarok,mert nem fér bele az idilli képbe.
- a párommal csodàlatos èletünk van,ezt egy gyerek csak tönkreb_szná.
Egyrèszt kitàgulna a pàrom vaginàja,kettő nem lenne olyan feszes már nem lenne ilyen igazi feszes nőies,nem tudna tapadós ruhát hordani.
- le kellene mondani a dolgainkròl,nem tudnànk heti 5-ször edzeni,nem tudna magànak szexi ruhát venni,nem tudnà a magassarkút hordani.
Nem tudnànk magunkkal annyit foglalkozni,mert ott lenne egy kölök akivel àllandóan foglalkozni kell,nem tudna a pàrom rendesen edzeni se kozmetikushoz járni,se körmöshöz,mert vigyázni kell a gyerekre.
Haját is tèpné,holott a párom a hajára nagyon èrzèkeny egy kincs amihez max èn èrhetek hozzá,senki màs.
- kölökre kellene költeni a pènzt amit magunkra is tudunk,inkàbb èlünk ès nagykanàllal majszoljuk az életet,kiegyensúlyozott életünk van,ebbe nem fér bele egy visìtozò bőgő masina.
Mi ezért nem akarunk soha.
31F
Én csak azokat a gyerekeket nem szeretem, akik a nap 24 órájában csak visítozni meg hisztizni tudnak, az anyjukkal csúnyán beszélnek, verekszenek, stb. De egyébként meg szeretem a gyerekeket, szeretek velük lenni és szeretnék is majd a közeljövőben saját családod. :)
16/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!