Ugy erzem a baratom jobbat erdemel nalam. Elhagyjam?
Depresszios vagyok. Marmint nem ez a “jaj de sz**r kedvem van” hanem az a tenlyeges depresszio. Egyszeruen semmi kedvem semmihez. Sem dolgozni,sem kimozdulni,sem semmi.
Tengek lengek.
Gyulolom magam.
Sokszor sirok,ingerult vagyok,nem akarok menni sehova.
A baratomat meg zavarja ez szerintem.
Iszonyu gaz ember vagyok es ra is kivetitem. Marmint o is szenved emiatt,vagyis miattam.
Ha elnenek a szulei biztosan azt mondanak neki hogy ne alljon le velem.
Szerintetek elhagyjam? Annyira kellemetlen ez az egesz nekem. En is gyulolom magam emiatt de nem tudok mit tenni.
Csak ez meg felemeszt belulrol teljesen,hogy lerantom ot is.
Rengeteget gondolok az ongyilkossagra. Hogy lehet igy elni hogy gyulolom magam? Gyulolom minden egyes porcikamat kivul,belul.
Olyan mintha belennek zarva a sajat elmembe. Mintha lenne egy fal koztem meg a korulottem levo vilag kozott.
Annyira sz***r ez az egesz
Inkább próbálj meggyógyulni és akkor örülni fogsz, hogy valaki van melletted.
Attól nem lesz jobb, ha elhagyod.
Hat neki de.
Mert lehet hogy egy ep elmeju baratnoje lesz helyettem.
Kellemetlen ez az egesz hogy 22 evesen ilyen kiszolgaltatott vagyok es nem tudok valtoztatni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!