Miért ellenzik ha valaki vár a házasságig a szexel? Miért mondják, hogy lehet nem passzol két ember szexuálisan?

Ebben az esetben az egyik fél nem volt őszinte a másikkal szemben, eleve nem feltételezem egy ilyen emberről, hogy szereti a másikat. Ezt a nem összeillőséget csak valamilyen fizikai okból tudom elképzelni, mert minden más megismerhető előtte is. Azt gondolnám anatómiailag az emberek alapesetben nem különböznek egymástól annyira. Persze mindig vannak extrém kivételek, amivel valószínűleg az ebben érintettek tisztában vannak, így ezt el is fogják mondani annak, akivel összekötnék az életüket. De ha két teljesen "átlagos" ember találkozik, akik valóban szeretik egymást, fizikailag is vonzódnak egymáshoz, akkor is felmerülhet köztük olyan szexuális probléma amire nem lehet semmilyen megoldást találni?

Vagy máshogy megközelítve a kérdést: Van olyan tulajdonsága az embernek ami kizárólag aktus közben figyelhető meg?

A szexualitás fejlődése ugyanúgy része a jellemfejlődésnek, mint az élet bármely egyéb területén történő fejlődés, legyen az zenei ízlés, vagy, hogy, hogyan kapcsolódsz ki. Mindenkinek más elképzelései és vágyai vannak. Szerintem nagyon nem egészséges ha az ember azután kezdi el megismerni el a saját szexualitását, hogy az életét hozzákötötte egy másik emberéhez és megígérte Neki, hogy bár eddig még sosem csinálta, most már csak vele fogja majd. Szerintem a szexualitás annyira szerteágazó és sokféle lehet és annyira alapja egy kapcsolatnak, hogy felelőtlenség úgy házasodni, hogy fogalmad sincs róla, hogy egyáltalán Neked mi a jó.

A szex egy felnőtt játék és egészen addig jó, míg a benne résztvevők kölcsönös beleegyezésén alapszik, függetlenül a résztvevők számától, nemétől és szexuális hovatartozásától. Viszont elég nagy baj, hogy a lányok szexuális nevelése/oktatása kimerül abban, hogy "ne csináld mert kurv4 vagy, de ha mégis csinálod ne élvezd mert akkor végképp kurv4 vagy.". El kellene jutni addig, hogy mindenki akkor, úgy és azzal szexel akivel akar és ettől nem lesz rosszabb a másik embernél. A szex ugyanolyan biológiai szükségletkielégítés mint a táplálkozás. Miért leszek rossz attól ha sokat és sok partnerrel szexelek, ha nem leszek rossz attól, ha sok csokiszuflét eszem sok étteremben? Nyilván amellett, hogy a csokiszuflét sem viszem túlzásba, hogy ne hízzak el és figyelek rá, hogy ne kapjak tőle szalmonellát illetve eleget mozogjak mellette és mást is egyek, ugyanúgy figyelek arra is, hogy ne szedjek össze nemi betegségeket és ne legyen egy halom gyerekem különböző partnerektől.

Nem gondolom, hogy egy embert a szexuális szokásai jobbá vagy rosszabbá tennének. Viszont azt sem állítanám, hogy a saját szexualitásunk megismeréséhez feltétlenül szükség lenne partnerre. Jó példa amit felhoztál erre, például sokféle zenét meg tudsz hallgatni mielőtt úgy döntenél, hogy elmész valamelyik koncertre, de nem kell tudnod hangszeren játszani, ahhoz hogy kifejlődjön a zenei ízlésed.

Elég nagy probléma, hogy még beszélni sem tudunk úgy a témáról, hogy ne kezdjünk el személyeskedni és ítélkezni. Mindenkinek mindent lehet, csak ne beszéljünk róla. :)

Egyébként egyetértek abban, hogy az ember szexualitása is egy folyamat, de ez még nem indokolja, hogy ezt ne lehetne egy ember mellett fejleszteni, leginkább közösen persze. Egymás mellett és egymásnak fejlődni, megint más mint külön-külön fejlődni valamilyenné, majd megkeresni kivel illünk ez alapján (is) össze. Úgy értem mindkettő egy út, és én egyiket sem ítélem el, de ha valaki egyiket sem próbálta, annak nem állíthatjuk, hogy csak az egyik lehet működőképes.

Én például szeretnék válaszolni a konkrét kérdésre, de bevallom nem tudom milyen az amikor két ember nem passzol szexuálisan.