Mit szóltok ahhoz, hogy a Kis Pálné, Nagy Józsefné - típusú nevek a nők alárendeltségét sugallják ( és ezért el kell hagyni őket)?

Azt, hogy hülye vagy, leülhetsz :D

Nőként olyan jót szoktam röhögni a feministákon... ha már annyira küzdenek a nők jogaiért, akkor talán nem kéne megtaposni a jogaikat.

Ha valakinek tetszik ez a névforma, akkor szíve joga ezt választani, ha nem tetszik, választ másikat. A nőké a választás. Ha eltörölsz egy opciót, a nőket károsítod meg.

Sok hülye :D

Ez egy újabb hülyeség. Szégyenlik, hogy van férjük. Igaz, ha elválnak, akkor nem kell nevet változtatni.

Nem a név viselésétől lesz valaki alárendeltje a másiknak!

„Szégyenlik, hogy van férjük.”

Kedves általánosítás, bár azért marhaság, mert nem hinném, hogy bárki azért ódzkodna ettől a névformától, mert szégyelli, hogy férjezett (értelmes ember akkor nem menne férjhez).

Más nevében nem tudok nyilatkozni, de nekem azért nem szimpatikus, amiért azt is utálom, ha „anyucinak” szólítanak (pl. kórházban, iskolában): ugyanis nem vagyok „egyszerepes” ember, nem szeretném magamat csak feleségként definiálni, mert mellette ugyanúgy vagyok ember, nő, anya, barát és a többi, és a többi.

Annyira rühellem az olyan embereket, akik mások személyes döntése felett nem csak hogy ítélkeznek, de érzelmileg azon maszturbálnak, ahogy x idegen biztosan mennyire el van nyomva és jujj.

Szerintem meg pont az a baj, mikor a saját megnyugtatásunk és felsőbbrendűségünk miatt horror sztorikat képzelünk be idegenekkel kapcsolatban.

Én sem rontok be mások otthonába és magánéletébe önkényesen megmenteni őket saját maguktól.

Nem tetszenek az ilyen nevek, mert nekem is az alárendeltség jut eszembe róluk. Ha nő lennék, biztosan nem ezt a lehetőséget választanám és férfiként a saját feleségemtől sem várom el, hogy az én nevemmel éljen és "né" legyen. Az jólesne, ha felvenné a vezetéknevemet, de ha valami miatt másképpen szeretné, valószínűleg meg tudnánk beszélni a dolgot.

Erről csak az ilyen egoista, kihaénnem nőknek ez a véleménye, a szokásos nősovinyiszta dumával: nehogymá egy kannak a nevét viseljem, sosem mennék férjhez...

A baj az, hogy az ilyen perszónák miatt ítélkeznek sok helyen borzalmas stílusban emberek, férfiak, és a normális nők szenvednek ettől, akik szeretnének békés családban, férjjel, gyerekekkel együtt élni.

9. hozzászóló: az a furcsa, hogy itt épp te – és a hozzád hasonlóan vélekedők – fogalmaznak a legsarkosabban, a többi hozzászóló a saját véleményét fejtette ki, nem döngölte a földbe azokat, akik a „nézést” kedvelik.

No de lépjünk hátrébb eggyel: ha egy „ufó” a földre érkezne, és meghallaná ezt a névadási szokást, szerinted mit lehetne az első kérdése? Nem az, hogy vajon miért a nők veszik fel a férjük nevét és nem fordítva? Magyarul ez egy nem egyenrangú kapcsolatra utaló nyelvi forma. Lehet szeretni és nem szeretni, használni és nem használni, de a lényege ugyanaz.

Vitatkozni viszont – pláne ilyen indulatosan – pont azért felesleges, amiért hitről és világnézetről is az.