Egy irracionális, etikai és érzelmi kérdés, melyiket választanád?
Adott egy ember, ő életed szerelme, nagyon boldogok vagytok együtt, szereted, ő is szeret. Tökéletes az ember számodra, tökéletesnek látod. Lelki társak vagytok, segít neked, megbízhatsz benne és így van ez fordítva is, teljesen megértitek egymást. Sohasem csalna meg, mert tényleg szeret téged, úgy érzed nem tudnál nélküle élni annyira szereted, és ő is annyira szeret.
Választanod kell. Megölöd őt, de előtte megkínzod és megmondod neki, hogy az egész színjáték volt, sose szeretted, kineveted, megalázod stb.
Mindent megtettél, hogy a lehető legeslegeslegrosszabbul érezze magát, összetörve, traumatikusan, megkínozva élete utolsó perceiben. Sose tudná meg, hogy mi volt ez az egész, nem lenne többé.
Amint megölted, a világ összes szenvedése megszűnne. Nem lenne éhezés, erőszak, háború, alvilág, sprostitúció, állatkínzás, szenvedés, durva szintetikus drogok (mint pl. krokodil stb.), az emberek nem lennének kicserélve persze, a gonoszokból nem lennének jók, de felszívódnának a világból az ilyen dolgok, mint éhenhalás, gyermekerőszakolás stb.
Melyiket választanád? És mit éreznél utána?
A kérdésben csak irányt írtál le, gondolom a másik, hogy megmarad nekem és a világ ilyen marad.
Nem érzem feladatomnak, hogy a világ minden problémáját én oldjam meg, főleg nem ilyen lelki sebek árán.
Inkább lennék boldog a lánnyal és hagynám a világot ilyennek amilyen.
Egyértelmű hogy ha már valakit tiszta szívemből szeretek, akkor, mint ahogy szokták mondani "összedőlhet a világ is" akkor is kitartunk egymás mellett. Aki képes élete szerelmét megkínozni és ártani neki az milyen jogon váltaná meg a világot?? AZ egy szörnyeteg. Másrészről ha egy közönséges halandó úgymond megváltaná a világot, ki tudja milyenné válna. Senki sem isten, hogy ezt megtehesse.
De ez csak az én véleményem :)
,,Aki képes élete szerelmét megkínozni és ártani neki az milyen jogon váltaná meg a világot??"
Nem akartam vitatkozni, de nem tudom megállni. Aki nem tud felülkerekedni a saját egyéni érzelmein és egy db. ember életén, az jobb ember-e, jobb döntést hoz-e mint aki ennek árán megmenti a világot a szörnyűségtől, de magát nem? (bűntudat, gyász, borzasztó mély lelki sebek) A kérdés, az én szemszögömből. A kérdés valójában, az egyén vagy az egész?
#1-es vagyok:
ha választanom kell, hogy a macskámat kell e feláldoznom a világ összes mocskáért, vagy akár csak a cipőmet elégetni, akkor sem tenném meg, mint mondtam nem érzem a vállamon a világ minden baját, továbbá mi garantálja, hogy az egy jobb világ lenne? semmi!
nézd meg a matrixot, tanulságos lesz :)
a változás amúgy is folyamat kell legyen nem 1 pillanat alatt történik
Ha ezeknek az eltűnését csak ugyanolyan szenvedés árán tudnám csak elérni, akkor kösz, nem kérek belőle. Még szerencse, hogy nem így lehet elérni.
Nem ölném meg. :)
Egyertelmuen a paromat valasztanam.
Persze nem birom ezeket az illegalis tevekenysegeket, de nem is erzem celomnak mindent megoldani. Arra ott vannak a gazdagok, a sztarok a penzukkel, akik alapitvanyokat nyitnak.
Azzal se torodott soha senki, hogy en boldog legyek (marmint szerte a vilagba idegen emberek) akkor en mert foglalkozzal masokkal? Persze, sajnalom oket. De emberebol vagyok, es a sajat erdekeimet nezem legoszor. Kulonben se tudnem eletem szerelme kepebe vagni, hogy vicc volt az egesz.
Ezt a keves idot amig a foldon vagyok, hadd toltsem mar a SAJAT eletem foglalkozasaval.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!