A molekuláris bionika büfészak szerintetek?

Bufeszaknak azt az egyetemi szakot hivjuk amit hiaba vegzett el egy adott ismerosunk nem tud benne elhelyezkedni. Csak es kizarolag az o fule halatara szokas ennek titulalni es csakis a sajat es kornyezetunk szorakoztatasanak celjabol.

En csak ezt az egyetemista vagy diplomas egot nem szoktam erteni. Szal vagom, hogy tok nehez meg minden, de mit kell vele vagizni? Mondjuk ezt is zomeben azoktol latom akiknek diplomaval kozepfoku vegzettseget igenylo munkat kell vegezni mert segg hulyek. Meg a pestiektol, de azok parasztok.

Nah, akkor egy BSc végzett, épp MSc-t toló, és PhD-zni készülő arc véleményét is hadd írjam ide :)

1. Büfészak? Szerintem nem. Nagyon is jó átfogó természettudományos, mérnöki és matek alapot ad a BSc, amire aztán érdeklődés szerint nagyon is jó témákat fel lehet építeni. Csak és kizárólag ez számít! Értem? A téma. Az a téma amit csinálsz diploma előtt, alatt és után. Szakmai tapasztalat, professzorokkal, mérnökökkel és olyan társakkal kerülsz kapcsolatba akikkel aztán bármit meg lehet csinálni.

2. Sok embert vesznek fel? Igen... 90 ember szerintem sok egy ilyen képzésre, még nincs elég ipari lefedettség.

3. Hány % végzi el az MSc-t és a PhD-t és lesz kutató, kutató fejlesztő mérnök? Kb 90-ből 10-15 ember az 5 év végére. Ez természetes szelekció, sokan feladják, átnyergelnek máshová.

4. Hová lehet elhelyezkedni? PhD-s állás szinte mindenkinek nyitott aki elvégzi az MSc-t és értelmesebb. Ez 140 nettó, ami később 180 nettó lesz. Mellette dolgozol cégnél, intézetben stb , már 300 nettó a fizud, ahogy kilépsz az egyetemről.

5. Milyen jellegű munka? Annyira megtanulsz programozni, ha a témád is olyan, speficikus programozónak bárhová azonnal felvesznek akkora a munkaerő hiány. Márpedig ez bruttó 500.000 Ft-os bért jelent a junior fejlesztőknek. (Nettó 300) Tudományos data analyst, képfeldolgozás, gépi látás, gépi tanulás, signal processing és bioinformatika, ez mind olyan bioIT, ahol kilépve a diplomáddal ha ilyen témád volt, azonnal kapsz állást. Az itteni bio-IT cégünknél 5 hónapja nem találnak programozót a feladatra. Más cégeknél kapkodnak az olyan junior dev-ekért, akik még szinte alig tudnak programozni, DE! és ez a lényeg, érdeklődnek, van egy saját kis pet-projectjük amit eddig vittek. Egy csoportvezető fejlesztő mesélte, hogy hónapok óta interjúztat nagyképű BME-s és ELTE-s programozókat, és szórják ki őket a francba. Első kérdés, hogy milyen projectjük volt eddig, és mi az érdeklődési körük, üveges tekintettel képtelenek válaszolni. Ilyen szinten külföldre mennek az agyak...

Szóval összegezve, ha informatikai területre mész úgy, hogy erősen köze van a biológiához, akár hw tervezés, kutatás, jelfeldolgozás, paralell computing (haver ... azonnal lesz melód, jóval átlagfizetés felett. Bizony van néhány intézet, hi-tech cég, ahol világon élenjáró kutatásokat folytatnak. Lehet kísérletezni is egerekkel, implantátumokkal, génmódosítással stb... Ahol dolgozok most cég, megtriplázta kb a munkatársai számát 1-2 év alatt.

Ez az infobionika-PhD-Ipar vonal...

Másik terület az orvosi biotech MSc, az inkább a kémiai, biológiai folyamatok sejtszinten, rákkutatás, fehérjék, bioinformatika itt is, génmódosított baktériumok, expresszió, rekombináns DNS tecg ... erre nem látok rá annyira, és úgy vélem ez még nincs annyira kifejlődve itthon... Külföld erősebb. Nyilván kutatási terület elég nagy, PhD mindig van... de ezekre inkább biológusokat vesznek fel, mert ott sokkal több a gyakorlat.

Szóval ez a szakirány nekem kicsit idegen, mivel rengeteg bioelméleti tudást ad, de hogy erre munka szinten mennyire van igény, és mennyire lesz igény később... úgy mint a programozásra, hogy könyörögnek egy BSc után, hogy legalább a CV-jét adja már be valaki 500 bruttóért :D ilyen nincs...

Ja és én már BSc végén is dolgoztam, igaz akkor még "ingyen", aztán szépen lassan szálingóztak a projectekért kapott szerződések, végül félállás egyetem mellett hi-tech cégnél. Továbbra is azt látom, hogy jó problémamegoldó bioprogramozókból szinte végtelen mennyiségű kell már most. A jövőben emellé tegyünk egy 10x szorzót. Pedig nem vettem fel extra prog tárgyakat, csak a témámhoz gyűjtögettem a tudást.

Továbbá azt is szerettem ebben a szakban, hogy az alapokon kłvül semmivel sem szopattak szét minket. Minden tárgyat meglehet csinálni némi szorgalommal, és aztán tovább tanulgatni a saját érdeklődésetnek és szakmai irányodnak megfelelően. Pl BME-n lehet kirúgtak volna nagyon hamar az elektromágneses tárgyon olyan részletes stb :D itt volt mindenből annyi amennyi kell. Kvantumfizikából megtanultam mi az a quantum dot, és marha jó, hoppá ebből lehet injektálható fluoreszcens festékeket csinálni. Amire egy egész iparágat lehet tenni rákdiagnosztikától kezdve, neurobiológiáig, Mátrix agy-gép interfészen át, TV kijelzőkig :) csak egy példa, hogy folyton meló közben villannak be dolgok elektronikából, neurbioszból, GPU programozásból, sejtbioszból, QM-ből, meg egy rakás apró tárgyból aminek 90%-át már el is felejtettem... de ott van mégis valahol. Lehet most tökjó villamosmérnök lennék, ha BME villanykaron szétszopódok a elektromos terekből... de szerintem ez így sokkal jobban szolgálja a kreativitásomat, ami nagyon könnyen pénzzé forgatható egy R&D munkakörben.