Mit gondoltok az elterjedt sztereotípiáról, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán csak büfészakok vannak?

Miért nem az? Ha nem az, akkor légyszíves írd már le nekem, hogy megértsem, hogy miért nem, mert még eddig senkit sem ismertem vagy beszélgettem olyan emberrel akinek bölcsészdiplomája van, így marad számomra a sztereotípia...

Például, hogy néz ki egy félév, hány ZH, szigorlat, beadandó (labor?) van, vagy ha az nincs, akkor mi van helyette. Nem kötekedésből kérdezem, hanem eddig még nem vettem a fáradtságot, hogy utánanézzek, így most, hogy adódott az alkalom kíváncsi lennék rá.

Hülyeség, jártam oda!! Minden szaknak meg van a nehézsége legyen az bármenyik karon. Mondjuk azon belül is egy nyelvszak(az volt a minorom) vagy szabad bölcsészet harmatos lepkefing a történelem szakkal szemben. Nem kívánom leszólni egyiket sem, de ha nem leszel vele tolmács vagy fordító akkor minek? Egy 3,5 éves nyelvvizsgának? A másik...na az meg aztán tényleg micsoda?! :-D Nem nehéz, mert az ottani dolgok megtanulhatóak csak a tanároknak vannak olyan elvárásai veled szemben, amire ők sem képesek.

Nem tartom büfészaknak, de ha elfogadsz egy tanácsot akkor nem biztos,hogy megéri. Karrierhez szeremcse is kell. Én is átmentem a természettudományi karra geofizikát tanulni. A tanárok, a közeg és a légkör is sokkal jobb. Btk-n (csak az elteről tudok nyilatkozni) ha nem emelekedsz ki hamar vagy nem szerzel befolyásos kapcsolatokat ismeretseégeket akkor "elnyomnak". Azon a karon vannak a legtöbben.

Nemma: Eddig valószínűleg egyszer sem kértél bizonyítékot, vagy érvet valakitől, mikor egy társsaságban azt mondta neked, hogy a BTK-soktól csak egy BigMac menüt kell kérni, mert úgy sem ér semmit a diplomájuk.

Még csak egyetlen személyt sem ismersz, akinek bölcsész diplomája van de a sztereotípiákkal bizonyítás nélkül beéred.

Gratulálok az elért szellemi teljesítményszinthez.

Mit értünk büfészak alatt? Ami könnyű? Vagy nehéz vele elhelyezkedni?

Ott van pl. a szabad bölcsészet. Szerintem amúgy totál érdekes dolgok vannak ott, más kérdés, hogy ha valaki elvégzi, akkor magára lesz utalva álláskereséskor. De ha nem elveszett és beszél legalább két nyelven, multiknál biztos talál állást. Ha meg mondjuk HÖKösködött és kiterjedt brancsa van, akkor más is beeshet.

A nyelvszakok sem különösebben nehezek szerintem, igaz, ott év közben folyamatosan kell készülni (pl japán kanjik vagy egyszerűbb nyelveknél is szavak tanulása), de a vizsgaidőszak kevésbé húzós. Viszont nagy valószínűséggel fog találni állást utána, nyelvtanárként, multiknál, fordítóként stb stb. Sok nyelvszakos gazdasági vagy jogi diplomával is kiegészíti a bölcsészetet előbb-utóbb.

Töri, magyar. Tanárként lehet elhelyezkedni esetleg, vagy ha valaki már BA alatt TDK-zik és buzgólkodik, elmegy PhD-re, talán kutatói pályára léphet. Nem könnyű. Amúgy meg az áll rá, ami a szabad bölcsészetre: magadnak kell kikaparnod a gesztenyédet.

Alapvetően igen, a BTK-s szakok könyebbek, mint a reálosak, nehezebb kibukni, ha valaki legalább minimális energiát fektet bele. Ellenben a munkaerőpiacon kevesebb az értékük. Viszont ettől még az "eszmei" értékük nem kisebb, nagyon sok érdekes szak van, ha lenne pénzem-időm szívesebn elücsörögnék ott én is pár évet. Más kérdés, hogy sokan 18 évesen, naivan, a gimiből kikerülve nincsenek tisztában a piaccal, azt sem tudják mit akarnak csinálni, csak szerették a suliban a törit vagy a magyart. Ezzel sincs semmi baj, csak időben rá kell ébredni, hogy hát ezzel nem terem sok babér, és ráfeküdni egyéb skillekre. Nyelvek, esetleg IT ha valakinek van affinitása hozzá.

Én orvosira járok, és ja, sokszor puffogok, hogy miért nem oda mentem (jó voltam humánból is, sokszor hiányzik is), sokkal könnyebb lenne az életem. De én választottam ezt. Teljesen felesleges összehasonlítani a szakokat, mindenki tanulja, amit szeretne. Max később megbánja (vagy nem). Én személy szerint inkább azt tartanám célra vezetőnek, ha még középiskolában leülnének egyesével a gyerekekkel, vagy ha erre nincs mód, legalább valami közösségi beszélgetés keretében felvilágosítanák őket arról, hogy milyen lehetőségek vannak az egyes területeken, VALÓS képet festenének nekik a világról. De sajnos ez a mai oktatási helyzetben utópia.

Alapvetően azt gondolom, hogy aki ilyet mond, az tegyen le egy történelem-modulzárót. Ha érdekel, átküldöm a követelményeket.

Azt vettem észre egyébként, hogy az emberek többségének halvány lepkefingja sincsen arról, mi folyik a BTK-n.

Én OT-s vagyok, két bölcsészszakkal és elég sok BTK-TTK-páros ismerősöm van. Ők általában annyit mondanak, hogy a BTK nem könnyebb, csak más. Teljesen másfajta szemléletet és kompetenciák szükségesek hozzá (hiszen elég kevesen teszik le az ásványtant, majd tudnak elolvasni 15000 oldalt egy irodalom vizsgára...a szakirodalom nélkül, vagy értelmezni, egyáltalán elolvasni egy 16. századi periratot). Ostobaság lenne összehasonlítani a kettőt.

Mennyit ér a munkaerőpiacon? Az egyik olyan intézményben, ami a legjobb humán tanárokat, történészeket, nyelvészeket, fordítókat stb. adja az országnak,tehát, hacsak nem szabad bölcsészetről van szó, aligha okozhat problémát az elhelyezkedés.

Lemaradt az előzőhöz:

A félévek változóak, meg te döntöd el, mit tanulsz (nincs egymásra épülés). Nekem 12-13 tárgyam van, a pedagógiával együtt.

Történelemből minden korszakhoz (ókor után) van két előadás és minimun két forrásgyakorlat (egyetemes és magyar). A szemináriumokon általában van 2-3 ZH egy félévben, egy 7-10 oldalas beadandó és egy referátum. Az előadásokra érdemes bejárni csak ugye. Itt a vizsgára elolvasod a 4-500 oldalas szakirodalmat, a forrásokat és mellé az órai vázlatot (nem fedi le teljes egészében a követelményeket) és elmész szóbelire (az alapszakosoknak van egy párszáz tételes fogalom-évszám stb. listát számonkérő beugró, majd a szóbeli), hogyha pedig meg van az összes tárgy a blokkból, elmész záróvizsgára, ami az egészet kéri számon.

Magyarból a szemináriumok könnyebbek. Beadsz 1-2 beadandót, referálsz, olvasol a pár ZH-ra. Az előadások vizsgáin a szakirodalmat (500-600 oldal) és az olvasmányokat kérik számon az órai anyag mellett, ami abból ál, hogy a beugrón idéznek 1-2 sort, vagy egy versszakot és tudnod kell az szerzőt és a címét (40-50 műből). A szóbelin van a szakirodalom, meg az órai anyag.

A nyelvészetes szemináriumok a gyakorlatról szólnak (pl. grammatika), amihez vagy az előadáson, vagy önállóan tanulod meg az elméletet. Ezek nagyon különböznek, tehát nem megyek bele.

Azt hiszem, elég szemléletes volt :)

ELTe-BTKn kezdtem el, 3 éves alapképzésem után (orosz alapszak, svéd minor) elmentem fordító tolmács mesterre. 5 év után , úgy hogy 4 nyelven beszélek folyékonyan (angol,olasz,orosz,svéd) elárulom, hogy sok multi jött, már csak 2 nyelv miatt is nem azért mert 4. ha valaki okosan csinálja a BTK-t nagyon meg tud belőle élni. Mondjuk én most levelezőn gondolkozol, hogy joggal vagy valami gazdaságtudománnyal kiegészítem, de ebből is remekül megélek, a meki közelében nem jártam, még a diákmunkán is kapkodtan utánnunk a szaktársaimmal együtt, mert NYELVEK!

Aki nem ismer BTKn végzett embert szerintem ne pont az fejtsen véleményt.

Unokatestvérem közgazdaságtant tanult, ès nem a szakmájában van... Erről ennyit...