Fiatalon nehéz dolgokon átmenni, vagy az idővel
arányosan szembesülni az élet nehézségeivel?
Figyelt kérdés
Melyik nehezebb?
Ha már fiatalon sok nehézséget tapasztal az ember,vagy megy át szörnyű dolgokon,vagy ha csak később a 30-as,40-es 50-es éveiben,és fiatalabb korában élte a fiatalok "gondtalan" életét.
2017. jan. 3. 00:30
1/7 anonim válasza:
Nyilván tapasztaltabb korban az ember másképp kezeli a gondokat, de ettől függetlenül, erre recept nincs.
Úgy vélem, hogyha igaz a "leszületés", az, hogy van életutunk, akkor mindenkinek minden akkor és úgy jön el az életében, ahogy és amikor éppen itt az ideje.
Ugyanakkor például sok olyan embert ismerek, akik nagyon fiatalon vagy még gyerekkorukban vesztették el egyik szülőjüket. (Tipikusan az apáról félárva embereket vonzottam be sokáig) Sajnos rajtuk látszik, hogy a személyiségük még nem volt elég szilárd, amikor a tragédia érte őket és ez végigkíséri az életüket.
2017. jan. 3. 01:01
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 anonim válasza:
Az a baj a fiatal korban való sokk helyzetekkel hogy nem helyben fejtik ki hatásukat, hanem évekkel később. Gondtalan gyerekkorom volt, és ezért nagyon hálás is vagyok. Mostanában jött dolgokat jobban kezelem, szerintem ez így jobb.
2017. jan. 3. 02:16
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 anonim válasza:
Nekem a húszas éveim elején történt több haláleset a családban. 22 évesen halt meg nagymamám 1,5 év pokoli szenvedés után rákban. Tehát a pokol nekem is elkezdődött már 1,5 évvel korábban. 23 voltam, amikor az öcsém 20 évesen öngyilkos lett. Na ekkor végülis megtanultam, mi a tragédia. Mama halálra volt időnk felkészülni, elfogadni, az öcsémére nem. Az imádott kutyám, az életem fele alig pár hónappal az öcsém halála után hagyott itt. 4 év múlva anyám halt meg leukémiéban, pontosabban a kemoterápiától. Nem volt túl jó időszak. A velem egykorúak ekkoriban házasodtak, gyerekük született. A legboldogabb éveiket élték. Ráadásul magammal cipeltem egy olyan szerelmi csalódást, ami miatt nem is akartam ismerkedni ekkoriban. Sokszor éreztem azt, hogy mindez az egész hátralévő életemet tönkretette. Nem kerestem benne mániákusan valami értelmet, de meg kell mondanom, valamilyen szinten a javamra vált. Addig fel se fogtam, milyen gazdagság birtokában voltam, amíg volt családom. Már 39 vagyok, van egy kis családom, pici lányom, kutyák, cica. Sosem dobnám el egyiket sem. Megtanultam tisztelni az életet. Már húst se nagyon eszek. Az egész évi húsfogyasztásom mondjuk egy fél hal és egy negyed csirke. És mivel tisztában vagyok az élet értékével, messze elkerül a depresszió. Plusz bátrabb lettem. Ez a korral is járhat persze. De nem akarok már mindenáron konfliktuskerülő lenni. Talán azért lettem bátrabb, mert tudom hogy úgyis minden elmúlik és nincs már olyan jelentősége bizonyos dolgoknak.
2017. jan. 3. 02:21
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
Nem mérném ezt nehézségi fokban... De ha már nehézség, hát praktikusabb fiatalon túl lenni a nehezén, hiszen egészen más mentalitással állsz a dolgok elé később. Más tapasztalatok, más életút, másmilyen fejlődés.
Ha valaki igazságot keres ebben, az rossz úton jár. Miféle igazság az, hogy már fiatalon "ilyen/ennyi" szörnyűséget megtapasztal valaki? Semmilyen se. Az élet nem igazságról szól. Az embernek nincs rálátása a korai "nehézségek" későbbi hasznosulására.
2017. jan. 3. 08:24
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 anonim válasza:
Én velem sok rossz történt, de ez megerősített, ezért jól tudom kezelni a dolgokat, sokkal.
2017. jan. 3. 09:35
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 anonim válasza:
en 17/f vagyok,mozgasserult, 5x mutottek es 3x jottem ki a kerekesszekbol! Eredetileg autoversenyzo lettem volna,13 evesen mar nagyon tapasztaltan,kiengyensulyozottan,jol vezettem es eretten alltam a dologhoz...aztan kovetkezo evben volt egy csipomutetem aminel sebfertozest kaptmam.. na itt indult el az igazi lavina mert ez a sebfertozes a versenyzoi karrierembe kerult! Azota mar egesz jol vagyok,izmos vagyok es egyszer szeretnek fotomodell lenni illetve konyveket kiadni.Tavaly megismertem egy lanyt aki 19 lesz nemsokara es most egyutt toltottuk a szilvesztert,es azota erzem igazan,hogy megerte az a sok szenvedes es a bunko embereknek a lenezese-karorvendese,tahosaganak elvisele ami ebben a 3 evben ert. Senki nemtud akkorat utni mint ag elet,de nem az szamit,hogy mekkorat utsz hanem mikor kikell allni a probakat szembeszallj vele es bird a pofobokat enelkul nem lehet gyozni!
2017. jan. 3. 11:43
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
Utolso vagyok, persze ezalatt sok bunko,taho lannyal volt dolgom! Pl:januarban megismertem egy lanyt aki szinten 19 volt es o egy kisfiunak tartott tehat en voltam a legjobb baratja kozbe viszont lenezett engem a betegsegem miatt es aztan irta is,hogy "te kis nyomorek a sarokig nemtudsz elmenni" mikozbe o neki meg mar 14 evesen 20-30 farok jart a szajaba! De ezeket az embereket en messzirol elkerulom!Az ilyen csak egy feltekenykedo,es onbizalomhianyos ember kb ennyi
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: