Hogyan állhatnék bosszút?

"És #2 válaszoló, tudd meg, hogy az az antiszociális, aki másokat bánt csak úgy a nagy semmiért, mert neki pont olyan kedve van. Úgyhogy vonszold el innen a kifehéredett magyargyűlölő kolompár segged."

Köszönöm a kedves sorokat.

Tudd hogy annyira vagyok cigány mint Jézus kínai, sőt valamennyire el is ítélem őket mint gyarló népség hisz saját magukat juttatták a helyzetükbe most meg sipákolnak. Na mindegy ez most nem ide tartozik.

Ha valaki bánt valakit oktalanul az elítélendő ez tény.

Ha az a valaki hagyja az gyenge, ez gyakran nem a saját hibája.

DE ha csak velük foglalkozik azzal a saját életét nyomorítja tovább és saját magát szorítja le a szakadékba.

Nézzük egy nagyon leegyszerűsített bugyuta példát, van Pista akit megvernek iskolába menet mert szerüveges. Pista sokféle képen dönthet ennek van jó és rossz oldala is.

Dönthet úgy, hogy ezt elfogadja - Pistát megint elverik mert szemüveges. Ez az egyik legrosszabb eset hisz nem változtat semmin meghagyja a lehetőséget arra hogy bántsák.

Dönthet úgy, hogy megpróbál megfelelni a bántalmazók elvárásainak ezért kontaktlencsét fog viselni. Ha olyan (márpedig olyan) a társaság találnak más indokot amiért bánthatják hiszen ő ezzel nem üzente azt, hogy vele nem szabad packázni csupán azt hogy gyenge személyiség és bármi lesz ő úgy se védi meg magát.

Dönthet úgy, hogy másfelé megy haza ezáltal kizárja azt a kört az éltéből akik bántalmazták, majd találnak mást akit szekálhatnak.

Dönthet úgy, hogy megvédi magát a sarkára áll és az őt ért atrocitások mértékének megfelelően visszavág. Fontos hangsúlyozni azt hogy arányosan, nem azt hogy elverték és ezért lelövi a bajba.

Ha pedig maradandó sérelmeket szenvedett figyelheti azokat akik őt bántották és sajnáltathatja magát vagy megpróbálja elfelejteni és saját életet kezdeni. Lehet hogy soha nem bocsájt meg ezt megértem de ha folyton őket figyeli attól neki mivel lesz jobb ha közben semmit sem tesz azért hogy a saját élete előrébb legyen.

A döntés a TE kezedben van.

Én személy szerint szakközépiskolában elég sok bántás kaptam egy bizonyos csoporttól, mindig más más alantas indokból. Először megpróbáltam elhatárolódni tőlük de mivel az osztály egy kis közösség ez nehéz volt. Újra és újra megtaláltak. Már kb másfél éve tartott a terror amikor betelt a pohár és úgy döntöttem lépek. Éppen egy sötétítőt akartak a fejemre húzni hogy majd jól elvernek miközben én semmit sem tudok tenni mert éppen azon vagyok hogy ne fulladjak meg. Na szerencsére előre észrevettem hogy gyanús a légkör ezért elkaptam a fő kolompost a nyakánál és úgy a falhoz vágtam, hogy köpni nyelni nem tudott. nem tagadom kiabáltam is mert szinte felrobbantam. Elmagyaráztam, hogy mint többször említettem unom a dolgokat és jó lenne ha végre abba hagyná mert legközelebb nem csak a nyakát kapom el és állítom a falhoz. Utána valahogy nem csinálták amit csináltak.

Nem szeretnék a levegőbe beszélni ezért írtam le a saját anekdotámat, amiből talán mindenki leszűri talán nem mindig mástól kell várni a megváltást hanem lépni kell. DE fontos az arányosság. Tehettem volna én is azt, hogy beviszek egy kalapácsot és addig ütöm a fejét míg szuszog de NEM tettem és mégis megoldódott minden problémám.

Én szerintem leírtam minden gondolatom kérem levelekkel se zargassatok mert úgysem válaszolok.

Köszönöm szépen hogy elolvastátok.

#18

Köszönjük ezt a szép kis színjátékot, és a kitalált mesét. Te biztos jót szórakoztál közben, de sajnos túl sok cigány hazudjam agát magyarnak, hogy ez a mese hihető is legyen.

"A bosszúállás a gyenge emberekre vall. Te gyenge ember vagy? Szereted magad rövid pórázon tartani?"

Mi az félsz? Érzed hogy szorul a hurok? Tudd meg, hogy a bosszúállás nem akkora bűn, mint az, amit megbosszulnak. És igen, bűn nem megbosszulni a bűnt. Annál nagyobb bűn nincs, mintha valaki hagyja, hogy mások gonoszak legyenek (mondjuk éppenséggel vele). Vagy szerinted melyik nagy bűn? Hagyni, hogy egy bűnös bűnözzön büntetlenül, vagy megakadályozni a bűnözését (ha csak öléssel lehet, akkor azzal)?

Szerintem mindenképpen nagyobb az, ha hagyjuk.