Hol tartasz huszonöt évesen? Mit értél el eddig?

Ha lány vagy, még akkor sem vagy feltétlenül elkésve. Viszont ha másnak sikerült, akkor te miért nem próbálsz meg külföldön állást találni? Elég sok szállodába hirdetnek felvételt, főleg ilyenkor amikor kezdődik a szezon.

Gyakorlatilag pár hónap alatt össze lehet ott szedni az éves fizetésedet úgy, hogy szállást és kaját kapsz.

Kedves kérdező, az, hogy a szüleid nem tudtak neked lakást venni nem a te hibád, és nem azoknak az érdeme akiknek vettek. A kocsi meg egy nagyon vicces dolog, a magyarok jelentős része, proli, aki azt hiszi, hogyha van egy középkategóriás autója ő már valaki. Az átlagember vesz egy drága kocsit, hitelre és arcoskodik vele, sőt inkább hónap végén éhezik, csak legyen kocsi. Ami meg a külföldet illeti, vicces ez a külföld dolog, most valami presztízs lett kimenni, arról senki nem beszél, hogy kint mit csinálnak... azt, ami a németnek, angolnak, hollandnak, már aljamunka. Másodrendű állampolgárok kint. A hazájukban pedig előbb-utóbb idegenek.

De különben is nem ezek számítanak.

Én nagyon irigy vagyok rád. Mert hozzád képest én semmit nem értem el. A pénz ugyanis semmi, a diploma is semmi. Ami számít az az emberi kapcsolatok, a társ megléte, a család.

25 éves orvos vagyok, soha nem volt még igazi párkapcsolatom. És minden egyes rohadt nap eszembe jut, hogy de jó lenne meghalni, annyira magányos és frusztrált vagyok. Ó és egy éve még én is tanultam és éltem a "gondtalan életet" éppen olyan szörnyű volt, mint most. Egyedüllét és magány.

Nagyon irigyellek téged, amiért van aki szeret, van akihez odabújnod este, van akivel meg tudod osztani, ha örömöd, vagy bánatod van, van aki betakar ha elalszol a kanapén... Szerencsés ember vagy, mert a legfontosabb meg van az életedben, van társad, van aki szeret. Gazdag ember vagy, a pénz ugyanis nem boldogít, nekem pár hónap alatt összejönne a megtakarításod, mégis irigy vagyok rád, és szívesen cserélnék veled, a szeretni és szeretve lenni, ez az, amiért érdemes élni, és ez az, ami gazdaggá tesz.

24 éves vagyok. 2 hónapja költöztem 400 km-t külföldi munka miatt. Hétköznap Ausztriában vagyok, hétvégén Magyarországon.

Tudtam mit vállalok ezzel a melóval...beáldoztam mindent. Barátokat, kapcsolatomat, hisz nem működött a távolság miatt. Már van pénzem, de itt nincsenek barátaim.

De a magány múlandó, ellenben az anyagi helyzetem sosem változott volna otthoni munkával. Így félre tudok tenni, hogy majd lakásom lehessen.