20 evesen ugye meg nem keso valtoztatni az eletemen?

Nos, örülők kedves 60%-os válaszadó, hogy te eddig ennyit elértél, bár ahogy látom kicsit fejedbe szállt dicsőség és némely emberi értéket így el is veszítettél(pl.: empátia, megbecsülés, tisztelet a másik embertársad iránt). Bár az utolsó hozzám fűzött mondataid próbálnak kedvességet sugározni, de az eddigi leírt gondolatmeneted több, mint gusztustalan, így nekem meg is van a véleményem rólad(ismerek nyolc általánossal rendelkező és diplomás,orvos embereket is, hát meglepődnél, hogy emberileg melyik is " értékesebb" ).

Nem tudom mi okból feltételezted, hogy én a számítógépen töltöttem az életéveimet(ebből is látszik, milyen könnyen ítélkezel, nulla infoval a kezedben), de hidd el a közelébe sem jársz az igazságnak. A kérdésből nem derült ki, de nő vagyok, nehéz családi környezetből és sajnos meg volt a magam gondja, úgy, hogy elhiheted nem játékokkal voltam elfoglalva.

Nyilván könnyebb lenne a dolgom, ha a pl. szüleim gondoltak voltam a jövőmre, félretesznek pénzt, figyelembe veszik az én elképzeléseimet is és támogatnak a kijelölt utamon. De ez nem történt meg, helyette a jogon nyűglődők az utálatos egyetememen,aminek semmi értelmét nem látom.

Szeretnék végre ebből kitörni, megtalálni a számomra ideális munkát, majd későbbiekben pedig saját élethez hozzátartozó anyagi javakat megteremteni. Csak sajnos néha elhagyj a remény, pesszimista leszek. Ilyenkor szükségét érzem a pozitív látásmódnak. Örülők is, hogy a kérdésemnél van egy-két sikeres történet, amiből erőt tudok meríteni, valamint a segítőkész válaszoknak is.:)

Amúgy köszönöm szépen BENDZSAMN. Azt hiszem hasonlóan gondolkodunk.

Soha nem nézném le a kétkezű munkásokat.

Amúgy is azt tapasztalom, még itt az egyetemen is, hogy hiába az intelligencia egyeseknél, ha érzelmileg sehol sem vannak és olyan lelki szegények, hogy az már siralmas.