Mit csinálnátok a nyilvános helyen cigiző emberekkel legszívesebben, ha bármit meg lehetne tenni (nem tartana vissza a jog)?

31:

Általában az emberek a szép szóból értenek, és ez alól éppen a szenvedélybetegek a kivételek, ha a szenvedélyükről van szó. Jó esetben a tanult udvariasságuk miatt mégis engednek, de ilyenkor is a pokolba kívánnak, mert szólni mertem, rosszabb esetben egyszerűen tesznek rám.

Kedves 31-es!

A szoláriummal az adott egyén csak magát károsítja,a cigis a füst által a másikat is.

Javítom:

29-nek reagálok,a 31-estől elnézést kérek!:)

"#15 a kérdés nem az volt mit teszünk, hanem, hogy mit tennénk, ha mindent megtehetnénk..."

Arra akartam célozni, hogy ha valakit zavar az, amit a másik csinál, akkor ne magában puffogjon, a normális kommunikáció csodákra képes. Van néhány paraszt, akik csak azért is folytatják, de a legtöbb emberhez ha normálisan szólsz és elmagyarázod, hogy zavar téged, amit csinál és legyen szíves valahol máshol vagy máshogy csinálni, akkor szinte biztos, hogy figyelembe fogja venni a kérésedet, sőt, sokszor még ő szégyelli el magát, mert nem is gondolta, hogy zavar másokat.

Az a poén, hogy azt mondjátok, nyilvános helyen lehet. Igaz is, bár elég nehéz arrébb menni, hisz a megállókban nem csak egy darab dohányos szokott állni, de mindegy is.

De akkor a lakásomban jogom van nem szívni a füstöt? Mert ez is megoldhatatlan. Mert egy csomó ratyi a lakásában cigizik, és feljön a szellőzőn a füst, vagy nyáron hajnali háromkor arra kelek, hogy az izzasztó meleg mellé még orrfacsaróan büdös szivarszag is jön be az ablakon.

Aki más számára káros szenvedélyt űz, az tegye otthon, de úgy, hogy én ne tudjak róla. Zárja be az ajtót, ablakot, dugaszolja be a lyukakat, a szellőzőt, és szívjon.