Ti, hogyan éltek boldogan azzal a tudattal, hogy az életnek egyszer vége lesz és semmi fogalmunk sincsen, hogy utána az örök csend vagy valami más következik? 15/F.

4es vagyok

"Pont az a lényeg, hogy hiába élek vagy 90 évis koromig, ha utána meghalok, ez zavar."

ez baromság, hiába élsz? olyan nincs, senki nem él hiába, ha csak megmentesz egy pillangót a pókhálóból már változtattál kicsit a világ menetén, mert ha nem élnél az a lepke meghalna. ha lesz gyereked már nem éltél hiába mert ha te nem lettél volna az a gyemrek se született volna meg. onnantól hogy élsz hatással vagy a világra, és ez a hatás a halálod után is folytatódnifog. (ok-okozati lánc/ pillangóhatás valahogy így képzeld el)

hihetsz a sorsban hihetsz bármiben, az életben az a szép hogy múlandó, bármelyik pillanatban végetérhet épp ezért minden pillanatot ki kell élvezni, mert olyan kevés boldog pillanat van, épp ezért kell becsülnöd.

ahogy olvasgattam a szavaid te most itt azt várod hogy valaki konkrétan megmondja ha meghalsz mi lesz veled, de ezen a bolygón még senki nem járt "a tulvilágon" ha van egyáltalán, senki nem fogja neked elmondani hogy mi lesz a halálod után mert senkisem tudja. ezért felesleges miatta szenvedni, mert úgyse fogod előbb megtudni csak akkor.