Anyukád és a halott szomszéd ruhái. Te mit tennél? (bővebben)
A szomszédunkban meghalt egy idős férfi. Eléggé szélsőséges életmódot élt. Duhajkodott, ivott, verekedett, a családtagjait olykor késsel kergette meg. Ez a férfi most meghalt és a családtagok örömmel próbálják rásózni a szomszédjaikra a férfi ruháit, még azokat is, amelyek akkor is rajta voltak mikor meghalt. Na most, anyukámat valahogy megfűzték hogy hozza haza őket, vigye el magával az összeset (kb. két kupacnyi) és ő örömmel igent mondott.
Nem tudom, hogy hogy vagytok vele, de szerintem tiszteletlenség egy halottal szemben - bármilyen életet is élt, hogy a ruháit csak úgy szerte szortírozzák, másfelől meg az is, hogy csak úgy elfogadjam valaki viseletét, akit pár nappal ezelőtt temettek.
Nagyon mérges vagyok rá. Úgy gondolom, hogy ez teljesen helytelen cselekedet volt, mindkét fél részéről. Már elmondtam neki, hogy mégis hogy volt képes arra, hogy elfogadta és áthozta ide, azonnal vigye ki innen a házból, valamint konfrontálódtam vele amiatt is, hogy ő hogy érezné, ha a temetése után a szeretett ruhadarabjait valahogy megpróbálnám rásózni a szomszédokra.
Ti mit gondoltok erről?
Ti mit tennétek?
Mégis mit tud kezdeni egy halott a holmijaival?
Ha te meghalsz, elvárnád az utódoktól, hogy érintetlenül hagyják a szekrényedet? Mi ebben a tiszteletlenség, ha a holmijaitól megszabadulnak? A pólója nem önmaga, csak egy ruhadarab.
Én a nagyszüleimtól 1-1 darabot megtartottam, a többi ruhát odaadtuk szeretetszolgálatnak. Most valaki boldogan viseli.
Inkább a szeretetszolgálatnak adják oda. Engem nagyon zavar, hogy milyen előélete volt a férfinek és egyszerűen kiráz a hideg azoktól a ruhadaraboktól...
Spirituálisabb megközelítésből figyelve pedig azokat a ruhákat az a férfi viselte, ezért még mindig rajta vannak az ő rezgései és az egyéb energiái.
Ő már nem fogja őket hordani, akkor mit csináljanak vele? Emlékbe eltenni nem akarják, maximum kidobhatnák, vagy eltüzelhetnék. Az miért lenne kisebb tiszteletlenség, mint ha odaadják olyanoknak, akiknek jól jön. Ha a szeretetszolgálatnak adják, akkor is ugyanaz az eredmény: valaki más fogja hordani.
Gondolom, úgy voltak vele a szomszédok, hogy inkább a közelebbi ismerősöket kérdezik meg először, hátha valaki hasznát tudja venni.
Az meg már milyen gondolkodás, hogy mit szólna az, akinek a halála után a szomszédoknak adnák a ruháit? Én már az életemben is elajándékozgattam, vagy eladtam azokat a ruháimat, amiket kihíztam, amik már nem kellenek, vagy amik még gyerekkori ruhák.
Majd pont azon rinyálnék, hogy jaj, nehogy odaadják a ruháimat valakinek, ha már nem élek! Miért ne? Nem viszem magammal odaátra, hogy megmutassam, milyen a divat manapság nálunk, élőknél.
ezért még mindig rajta vannak az ő rezgései és az egyéb energiái
Ezt ugye, nem gondoltad komolyan. Elvitte ő azokat, magával. A ruhákat ki lehet mosni: a máltaiaknak van mosodájuk, ahova bevihetitek valahol a Bp.XIII. kerületben, valaki meg nem fog fázni, jóvoltukból. A férfi ruhákból/cipőkből mindig kevés van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!