Ti is szoktatok ilyeneken gondolkodni miközben idegen embereket néztek?

#10 - :-)))

Én uszodában töltök sok időt és olyankor szoktam azon gondolkozni, hogy vajon milyen élete van adott személynek, mi a foglalkozása, mennyire élvezi a mindennapjait, milyen problémái lehetnek, mennyire intelligens lehet, hogyan mozog, hogyan viselkedik, milyen az arcmimikája, milyen tapasztalatai voltak, stb.

Sokszor elgondolkodom azon, hogy tulajdonképpen milyen elképesztő, hogy üzenetet írok valakinek most, ebben a pillanatban. Egyfelől, hogy milyen természetes számomra, hogy a kezeim megmozdulnak, és követik az agyam parancsát, elindulnak, amerre kell, megállnak, ahol akarom, és akkora erővel nyomják le a billentyűket, ahogy én azt szeretném. Másfelől, pedig milyen szerencsés vagyok, hogy embernek születtem, és megtehetem azt, hogy lenyomom azt a nyomorult gombot.

Bámulok néha az ablakon kifelé, és el sem tudom hinni, hogy ezen a kis sárgolyón mennyi a titok. Igen, a titok. Mert mégis mi a francból van sok a világon, ha nem a piszkos kis titkokból? Mindenkinek vannak olyan jó tulajdonságai, amit még ha csak kevesen is, de ismernek, viszont mindenki tud legalább egy dologról, amiről rajta kívül senki az égadta világon - "És sírig nem is fog, az hótziher!". Aztán csodálkoznak, amikor a JócsajPlázacicák meg JópasiSwagek láttán elmosolyodok... Olyasmi, mintha mindent tudnék róluk, pedig csak annyit tudok, hogy ez soha nem lehetséges.

Mondjuk számomra még talán magánál az elmélkedésnél is jobb dolog volt értelmesen szavakba önteni, hogy mit is csináltam az elmúlt fél órában :D