Irigykedtek az ilyen felesegekre? Minden Reggel=11 óra felkel reggeli konditerem strand vasarlas egesz nap este ferjjel mozi vagy pihenés.

30

Én szeretem amit csinalok, szenvedtem is eléggé miatta.

Nem veletelennül volt lehetőségem kipróbálni milyen otthon. Annyi szeerncsévewl, hogy nem luxusban, de megeltünk a félretett penzemből, és a férjem keresetéből.

Az első3 hónap egyébként nagyon jó volt, mert vendéglátóztam előtte, gyilkos munkarendben..

Aztán rájöttem, hogy egyedül unalmas vásárolgatni, egyedül unalmas edzeni, imádok főzni, de egy idő után amikor ez a legnagyobb dolog amit le kell tenni az asztalra, vagy a tiszta padló, akkor az rossz. Egy esetben lenne jó, ha a barátnők is hasonlő életmóddal rendelkeznek..

Ennek ellenére sem irigylem őket, nekem tetszik a, hogy magamért dolgozom, és építem a vallalkozásaimat.

Egyébként megtehetném, hogy 11 kor kelek, a szakmában sokan meg is teszik, de en szeretek korán kelni, ezt szoktam meg. Delelőtt megcsinálom a dolgaimat, ha van aztán munka, de van, hogy este oda vagyok 9 , fél 10 ig, ezt a részét nem szeretem.

Kôtetlen az időm, tehát fogom magam, és ha akarok el megyek vásárolni, körmöshöz, dodrászhoz kevésbé, hosszú, egészséges nem festett hajam van.

Kívülről lehöhet az, hogy én semmit sem csinálok, és biztosan csak eltartanak, közben 2néha3 szorannyit keresek, mint a férjem.

Egyébkent meg is szenvedek ére, de valamit valamiert, mert ez csak akkor szenvedés, az elvégzett munka öröme, nem gondoltam, hogy valaha eler...

Szerintem abevasult penztárosok sem élveznék, csak azt hiszik, talan irigykedik néhányuk, de ha elecsöppenne, beleőrülne knb., sokkal mozgalmasabb élethez szokott.

Azok akik megszoktak a "szabályokat"( tehát reggel elmegyek/ du elmegyek, ledolgozom a munkaidőmet, versenyt futok az idővel

, hó végén megkapom a fizumat, ) azok nagyon nehezen állnak rá egy iylen életre. Sak annak egy, aki így nőtt fel, vagy ebbe csöppent azonnal.

Lehet itt olvasni gyakorin, hogy van akinek ez az életcélja.

Egyébként ezek a nők magányosak, a letöbbjüknek a férje rengeteget dolgozik, esti mozi pihi csak hébe hóba jön össze...

Nalunk is, de mi mindetten akkor dolgozunk...

1

"Ja, mert reggel felkelni, bemenni lehúzni a 8-10 órádat, hazafelé bevásárolni, otthon házimunka,mvacsifőzés, majd dögleni a tévé előtt, az olyan hűde érdekfeszítő... "

Sajnálom, ha a te életed így zajlik! Én igaz 9 órát dolgozom, sokszor maradok benn 10-et, mert még van mit tennem, és nem akarom másnapra hagyni. Mivel szeretem a munkám, ez egy jó érzés. Tudod te milyen jó napi szinten megélni, hogy amihez értesz, amit csinálsz, abban sikeres vagy? Hogy elismeréssel fordulnak hozzád az emberek, tanácsért? Hát kellemesebb, mint venni 3 ruhát naponta :)

Az 1 órás ebédszünetben étterembe vagy kávézóba megyünk a munkatársakkal.

Nem vásárolok be hazafelé, mert nem vagyok holt hülye, heti 1x is elég. Friss pékterméket pedig veszek a cégnél reggel, ha kell kenyér vagy valami, vagy rendelek, és kihozzák :) A fene vesztegeti erre az idejét meló után.

Vacsifőzés - ketten a férjemmel? Igen, élvezetes :) Jó dolog ketten nekiállni valaminek, megnyugtató, ha hazaérek.

Dögleni a tv előtt azt nem szoktunk. Mindketten foglalkozunk legalább minden 2.-3. nap a hobbinkkal, elmegyünk meglátogatni az ismerősöket vagy szülőket néha, eljárunk moziba, étterembe, színházba, de sokszor ha jó idő van nyáron pl. kimegyünk strandolni még 1-2 órát munka után, mert miért is ne?

Így is lehet ám... akinek a mindennapi élet unalmas, annak tökmindegy, hogy mennyit és mit dolgozik, mert nem az élettel van baj, hanem a személlyel magával. TE vagy az unalmas, ezért vagy képtelen élvezni a napi rutint.

"Miért nem lehet egy névtelen oldalon őszintén beismerni, hogy a pénz jó és vágyunk a luxusra?"

NEM vágyom arra a luxusra, amit más teremt meg nekem, én pedig otthoni seggmeresztéssel és szexuális szolgáltatásokkal fizetek cserébe! Ez egyszerűen szánalmas, megalázó! A munkám gyümölcsére viszont iszonyatosan büszke vagyok, és igenis élvezem, hogy jó pénzt keresek vele.

"Amilyen torzpofákat vágnak az eladók, a kasszások, az ügyintézők, a pincérek, mindenki... hát nem az jön le róluk, hogy imádják a munkájukat és élvezik az életüket."

Valószínűleg ilyen utálatos, irigy emberekkel hoz össze a sors téged nap mint nap, mint te magad is vagy :(.

"Tudom, itt mindenki jegybankelnök és atomfizikus, ezért olyan fontos, hogy dolgozni járjon.."

Nem vagyok atomfizikus :) De fontos, hogy dolgozni járjak. Hidd el, ha x évig tanultál, küzdöttél azért, hogy olyasmit csinálhass, ami neked tényleg örömet nyújt, akkor azt AKAROD is csinálni...

De régi kerdés :O

1 vagyok.

Persze nem azt mondom, hogy az a jő, hgy a munkahelywmen vagyok 5-ig, aztán még van, hogy túlórázom, pedig szívesen teszem, élvezem a munkámat és még meg is fizetik, de nem egy álom hazaesni 6-7 re, néha 8-ra.

Utána főzni takarítani( utóbbit már haygom a fenébe hétvégére, legalabb rendetlenséget nincs igazán időnk csináni, max a konyhában) hiszen a férjem sokszor még utanam ér haza.

Gyerek még nincs emiatt aggódok is, hogy mi lesz majd.

Tehát ez a része nem jő..

Egész nap semmit csinalni sem jó.l

Persze az ember talál hobbit programot es leköti magát, másreszt utálok egyedül programozni, a barataim közül pedig senki nem ér rá ilyen szinten.

Viszont én nem irigylem, mert ilyen helyzetben vagyok, de előtte orogyeltem,nhogy vagyok olyan helyzetben, hogy bármikor otthagyhatom a munkámat ha akarom, és válthatok, mert a férjem keres úgy, hogy 1 fizuból megélünk(csqk nem haldunk) de ez mAr fordítva is igaz.

Azokat irigylem, akik haladnának is és tényleg csak azert dolgozik valaki, mert SZERETNE, nem aért mert KELL

Plusz azokat, akiknek ha akarnak van idejük a férjükkel 77 köznap ziba menni, nekünk( szerencsére nem vagyunk moziszeretőek) de esélyünk sincs elmenni moziba, nem erünk oda..

Tehát a több szabadidőt irigylem...

De ezt még majd 1 év távlatából még mindig nem :)