Meg tudom győzni a szeretteimet, hogy jobb nekem, ha meghalok?

"És szerinted Isten azt szereti, ha valaki szenved, aki nem szolgált rá??"

Talán Jézus nem szenvedett? És Ő rászolgált talán?

Rád a második pont vonatkozik!

1. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.

2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.

3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.

4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.

5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.

6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.

7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.

8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,1-10).

Amúgy ne csinálj mártírt magadból! Van olyan ismerősöm, akinek a fél családja meghalt fiatalon, holott tisztességes becsületes emberek voltak.

Na meg ami ne feledd, hogy ami nem pusztít el, az megerősít. Mindennek megvan az oka, a mostani szenvedésednek is. Lehet, hogy egy olyan társat találsz magadnak, aki sokkal jobb lesz, mint a mostani volt! Ne mondd, hogy nem! Soha ne mondd, hogy soha!

Mikor voltál utoljára templomban? Menjél be egy kicsikét!

Jönnek itt a vallással is. Hát én istennel mondjuk hadilábon állok, hogy van vagy nincs, vagy hogy is van, de az tény, hogy a legtöbb vallás ezt elítéli, szerintük utána a pokolra jutsz, vagy ugyanezt az életet kell addig újra és újra élned amég túl nem lépsz rajta. Esetleg egy rosszabbat. Ezek alapján pedig lehet benne igazság.

Ami biztos viszont, ezt már tapasztaltam, hogy akármi rossz, látszólag értelmetlen, ok nélküli dolog ér, arra idővel találsz magyarázatot, és rájössz, hogy igenis volt oka. És bármennyire is nehéz volt, fájdalmas, annak úgy kellett lennie. Az élet nem habostorta, viszont mindennek van oka. Biztosan ennek is. Ez az ember nem illett hozzád, viszont ha jobban belegondolsz, biztos rájössz, hogy hol volt a hiba, és legközelebb már észre fogod venni ezt időben, és nem koppansz ekkorát.

Harmadrszt pedig idővel tényleg eltörpülnek a fájdalmak. Én is szenvedtem már nagyon szerelem miatt, de így utólag már mind apróságnak tűnik, plusz mindegyikből tanultam, illetve hozzáadott valamit a személyiségemhez is.

És tényleg próbáld meg kívülről is nézni a helyzeted, hogy mennyire értelmetlen dolog emiatt meghalni, mikor más pl kerekesszékben, vagy kezek és lábak nélkül is megtalálta a boldogságot. Vagy nézz meg egy halálos beteg embert, hogyan küzd meg minden napjáért. Hol van ezekhez képest egy szerelmi csalódás?

De ha mindenképp meg akarod tenni, akkor nem tudunk veled mit csinálni, viszont remélem a búcsúleveled mellé a temetési költségeid is odatetted... Aztán majd a pokol tüzén, vagy a megismételd életedben jussonak eszedbe ezek a válaszok :)

Vagy akkor is ha meggondolod magad, és legrosszabb esetben is pár év múlva rájössz, hogy igazunk volt :)

Hát nekem lenne okom arra h megöljem magam (vagyis mielőtt találkoztam volna életem értelmével). Gondold el senki nem szeret akkor tényleg nincs értelme az életednek. tudom most egy olyan szöveg következne h nincs semmi baj mert úgy is jön egy másik ember aki majd megvigasztal, de én nem ezt mondom. Ha boldog akarsz lenni akkor tedd meg magad miatt is h túl lendülsz ezen és eltöprengsz azon h miért akartál meghalni. Amúgy meg a sors megbüntet ha öngyilkos leszel ebben az állapotodban és ugyan ebben a szituációban fogod folytatni a következőt addig addig ameddig szembe nem nézel vele.

18L