Miért hiszi mindenki azt, hogy külföldön "kolbászból van a kerítés is"?
Külföldön élek, kb 6-7 éve jöttem ki. Ebből az első 5 év kő kemény kaparás volt, megaláztatás és minden amit el lehet képzelni. Alig kaptam meg a munkavállalási engedélyem, alig tudtam lakást szerezni magamnak, munkában hajtottam de alig tudtam előre haladni. Barátok, párkapcsolat, ismerősök szinte nulla. Rengetegszer magányos voltam, állandóan haza akartam jönni, egyszál egyedül, segítség, támogatás vagy legalább egy jó szó nélkül nagyon nehéz megállni a helyed. És kb 5 év után jutottam el oda, hogy elégedett vagyok a jelenlegi helyzetemmel.
De ezt az emberek nem látják, csak hogy "gazdag nyugati rokon" vagyok.
Állandóan megkeresnek, hogy különféle szívességeket kérjenek tőlem.
Amikor felmondtam egy régebbi munkahelyemen (átlagos irodai munka), gondoltam segítek egy honfitársamon és körbeírogattam, hogy be tudom őket ajánlani. Tudjátok milyen válaszok jöttek? Hogy érdekel a dolog, de ennyit szeretnék keresni, meg ugye nem kell túl sokat dolgozni, meg még átgondolom stb.
Mondok egy másik példát. Elköltöztem a szuper olcsó kis lakásomból (tényleg kivételesen olcsó volt). Gondoltam segítek egy honfitársamon és felajánlottam pár ismerősömnek. Hát még nekik állt feljebb és az lett a vége, hogy a kiköltözésem előtti napokban mondták vissza a foglalásukat és ott álltam, hogy senkinek nem tudom átadni a lakást és a végén 2 lakbért kell fizetnem míg találok valakit. Szerencsére tudtam pár nap alatt találni másik jelöltet (aki nem magyar volt és azóta is hálálkodik, hogy mekkora szerencséje van ezzel a lakással).
És egy harmadik példa. Bébiszittert keresünk a babánk mellé, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy otthon maradjak, dolgoznom kell és hajtanom. Gondoltuk valakit kihozunk Magyarországról, kvázi segítünk egy nehezebb sorsú honfitársunkon. Hát olyan fizetési igények jöttek, hogy majd leesett az állam. Milliós fizetési igény is volt közte. Ezek alapján annyira nem élhetnek rosszul az emberek Magyarországon, ha a teljes ellátás mellé még milliókat is akarnak keresni.
Itt a GYK-n is napi szinten látom a kérdéseket, hogy "külföldre mennék, akármit megcsinálok, nem beszélek nyelveket, nincs végzettségem, de mennyit tudok félrerakni?" és hasonlók.
Nem értem az embereket. Én összetettem a két kezem mikor megkaptam az első munkám itt és nem támasztottam irreális igényeket. Hajtottam a munkában és nem álltam neki panaszkodni. Ezzel szemben itt a GYKn, ismerősi körben de még a családi körben is azt látom, hogy külföld=pénz. De hogy ezért meg kell dögölni a hajtásban, azt már senki nem veszi észre. És akárhányszor megpróbálok segíteni valakin, szívességet teszek neki (beajánlom, kiadok elérhetőségeket, segítek lakást szerezni stb), mindig én jövök ki rosszul. Pedig nekem anno senki nem segített, mindent magamnak kellett megszereznem, sőt még keresztbe is tettek nekem.
Most komolyan, ennyire elferdült kép van Magyarországon a "külföldről"?
szerintem az emberek nagy része, aki külföldre megy, nem vallja be, hogy rosszabb a sora kint, mint otthon, mert így kétségbe vonhatnák a döntését
inkább nagyzol, hogy mennyit keres, de a drágább élet miatt kevesebbet tesz félre, mint otthon
Meggyőződésem hogy az Államokban, vagy a nyugati részeken egy ugyanolyan életszínvonal fenntartásához kevesebb idő is elég pl míg magyarországon marad az álmodozás, meg a forintok számolgatása.
Tőlünk keletebbre igenis szegénység van azok körében akik nem bankárok ügyvédek, közalkalmazottak. Otthon meg hiába tanulsz egy olyan szakmát, úgy sem fizetik meg.
Drága a benzin nagyon nagyon, míg otthon laktam luxus volt motorral járni, most külföldön meg kocsim motorom is van.
Nekem nem volt szenvedés házhoz jutni mert nem üres kézzel mentem oda, tudtam hogy mire lehet készülni.
31/F
Nem is a külföldi életszínvonallal a kérdés, mert az szerintem is egyértelműen jobb mint Magyarországon. Egy átlagos fizetésből is lehet jó életszínvonalon élni.
A kérdésem inkább arra vonatkozott, hogy az emberek miért nem látják be, hogy ezért tenni is kell. Egy magyar külföldön nyilván hátrányból indul, ezt a hátrányt kő keményen le kell dolgozni (nyelvi nehézségek, beilleszkedés, helyi rendszer nem ismerete, engedélyek, biztosítás, családi háttér hiánya stb). A magyarok többsége úgy látja (persze tisztelet a kivételnek), hogy kimegyek külföldre és nem lesz többet pénzügyi nehézségem. Ami igaz lehet, ha megdolgoznak érte kő keményen. Én itt sokkal jobban hajtok, mint Magyarországon valaha is hajtottam. De ezt nem látják az otthoniak.
Megfordult a fejemben az is, hogy a "magyaros panaszkodás" miatt lehet ez, azaz, hogy tulajdonképpen mindegy miért, de csak panaszkodnak a magyarok. Ha nincs pénz azért, ha van akkor másért (politika)...és persze a szomszéd fűje mindig zöldebb. Itt is hoznak olyan kormányzati döntéseket, melyekkel kiszúrnak velünk. Csak az itteniek válasza erre a még keményebb munka és nem várják el az államtól, hogy szociális juttatásokkal tömje őket. (pl GYES itt 4 hónap, munkanélküli segély csak rövid időre van és kemény feltételekkel, egészségügyi biztosítást mindenki magának fizeti és még sorolhatnám)
Igazad van sok mindenben. Én is éltem külföldön és sok ismerősöm is és tapasztalatból tudom mennyire nehéz az első pár év. Még nehezebb mint itthon, mert alulról kell kezdeni, a legalantasabb munkákat is el kell vállalni. Nagyon keményen kell dolgozni, alázatosnak kell lenni, el kell fogadni, hogy időbe telik míg befogadnak egy idegen országba. Ha egyedül vagy akkor meg kell tanulni, hogy magadra vagy utalva, egyedül kell elintézni mindent egy teljesen más rendszerben mint amit megszoktál. Senki sem mondja el a buktatókat, nehézségeket, sem pedig a kiskapukat, mindent magadnak kell kitapasztalni.
A legnehezebb, hogy nincs meg az a "védőháló", biztonságérzet ami itthon megvolt.
De, ami nagy pozitívum volt, hogy az első hónaptól kezdve ahogy volt munkám, annyit kerestem, hogy tudtam félretenni belőle, míg itthon ez szinte sosem sikerült.
Kérdező! Gratulálok a sikereidhez és nagyon rendes, jó szándékú ember vagy. Az a tapasztalatom sajnos, hogy a magyarok inkább csak átvágják, lehúzzák a másik magyart külföldön is.
Szerintem nem kell feltétlenül mindenkin segíteni, mindenkivel jót tenni főleg nem a saját károdra. Persze, ha úgy adódik hogy megteheted akkor segíthetsz, de ne hagyd hogy kihasználjanak. Mindenki tanuljon a saját kárán és dolgozzon meg azért ha egyről a kettőre akar jutni.
Sokan, sok buta ember tényleg azt hiszi, hogy külföldön kánaán van és munka nélkül is dől a pénz, lehet lébecolni. Azért is jönnek haza pár hét után olyan sokan, mert rájönnek hogy bizony drága az élet és ha meg akarnak élni akkor ott is dolgozni kell, ingyen nem adnak semmit.
Én megkaptam miután hazajöttem, hogy biztos arany életem volt, szinte elvárták a drága ajándékokat, meg a pénzt. Mindenki meg volt sértődve, amikor mondtam, hogy nem költekeztem kint, hanem minden plusz bevételemet amit nem a megélhetésre költöttem azt félretettem, hiszen azért mentem ki, hogy anyagilag talpra álljak és megalapozzam a jövőmet.
Kedves Kerdezö!
En 2 eve jöttem Nemetorszagba.1 eve mar nem targyalok magyarokkal epp ilyen dolgok miatt.
3 honapja tartozkodtam kinnt, segitettem 3 hölgynek idejönni szezonalis munkara. Nekik csak a vonatjegyet kellett megvenniük, szallasra a munkaadom nem kert el penzt. Egy 2 szobas lakasba lettek elszallasolva 3-an.
Elöleget is kaptak anelkül, hogy dolgoztak volna.Kb 3-4 honapig követtem a "sorsukat", mindenben segitettem.
De ezalatt mindig csak a rosszat lattak bennem, azt gondoltak, le akarom öket huzni, miközben nekem is volt munkam, sajät alberletem.
A nyelvet nem is akartak tanulni, mindenhova en mentem forditani. Többször meggyanusitottak azzal, hogy nem jol forditok nekik!!!!
Ezek utan elmondtam, hogy na itt a vege, nekem is van maganeletem, es nincs több idöm räjuk. Boldoguljanak, en megmutattam nekik mindent! A sok segitseg utan azt kaptam vissza, hogy mekkora sz..hazi bunko vagyok.Mindezt sms-ben, fb-on.
Tudod, ugy gondoltäk, hogy a szezonmunka utän ök itt maradnak az en nyakamon, en majd elszallasolom öket, meg keritek nekik munkät.Hat nem.
Masik: Nagyon jo b.nöm, miota kijöttem, azzal nyuz, hogy hadd jöjjön ki dolgozni.Sajnos a nyelvet ö sem hajlando megtanulni.Akik otthon vannak, azt gondoljak, hogy nyeltudas nelkül gyarakban el tudnak teblabolni.Ez nem igy van!!! A nemetek is elöbb felvesznek egy alapszintü nyelvismerettel rendelkezö arabot vagy pakisztänit, mint egy nixverstehen-ezö magyart.
De amugy az ilyeneket beledobnäm itt a melyvizbe minden segitseg nelkül, ahogy en is kijöttem.Szerintem egy het utan robognanak vissza.
Vannak néhányan, akiknek jól sikerül a külföldi munka, az itthoniak ezt hallják és csodát várnak.
Pedig a legtöbbször inkább az történik külföldön, hogy éjt-nappallá téve gürizik az ember és a kapott fizetésből ott alig tud megélni, gyűjtögeti, spórol, aztán hazajön, él, mint a kiskirály, aztán megint megy vissza robotolni. Ezt is látják az itthoniak és ebből megint azt gondolják: külföldön szuper dolgozni.
Olyat nagyon keveset ismerek, aki kiment, jó munkát talált, letelepedett és a mai napig nagyon szépen és jól él.
A legbrutálisabb hozzáállás nekem az, mikor egy pár egyik tagjának van egy nagyon jó, jól fizető munkája itthon, szereti is, felfelé ível a karrierje, a párja meg nem igazán sikeres, alacsony a fizetése, vagy alkalmi munkákból és cseszteti, hogy menjenek ki mindketten külföldre valami segédmunkát vállalni, mert hogy mennyire meg fognak gazdagodni.
Igaz amiket a kerdezo ir, mi 2.5 eve erkeztunk UK-ba minden ismeros es segitseg nelkul. Ma mar sinen vagyunk, de ha elore lattam volna az elso 1.5 evunket szinte biztos hogy nem ide jovunk.
Foleg a lakhatas korulmenyei es a lakasok allapota ami csalodas. Ami itt teljesen standard azt otthon korberohognek es az eletbe nem tudnak kiadni. Itt meg aranyaron van es kiveszik, mert nem nagyon van jobb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!