Általában mire mondják, hogy "ott sincs kolbászból a kerítés"?

Főként abban, hogy azt hiszik, könnyű nagy pénzt összehozni rövid idő alatt. Külföldön is keményen meg kell dolgozni a jólétért, ha nem jobban, ráadásul a nyelvtudás hiánya is probléma.

Az a helyzet, hogy akik azért költöznek el külföldre, mert jobb megélhetést, több pénzt szeretnének, azok általában csalódnak, persze nem mindenki. Szerintem idekint idegenként, bevándorlóként érvényesülni egyáltalán nem könnyebb dolog, mint otthon hazaiként. Mindig azt mondom, hogy a nyugati jobb életszínvonal nem legenda, mert tényleg sokkal jobban élnek itt az emberek. De csak azok, akik eleve ide is születtek. Akik viszont bevándorlóként jönnek, azoknak nagyon sok nehézséggel kell megküzdeniük a beilleszkedés során, gondoljunk itt a munkáltatók pozitív diszkriminációjáról a helyiek felé, a nyelvtudásról vagy a szálláskeresésről, és még temérdek dologról. Ezért csalódnak sokan, mert ők arra számítanak, hogy kijönnek és a kánaán fogadja őket, pedig nem. Ezért inkább hazamennek, és nem vállalják a küzdelmet, mert az a plusz pénz, amit kapnának nem éri meg nekik. Na most ők azok akik a pénz miatt érkeznek. A másik része a kivándorlóknak (és egyébként magamat is ide sorolom), akik nem csak a pénz miatt jönnek, hanem a lényegesen jobb légkör, a közhangulat, és ilyen kevésbé materiális dolgok miatt. Nekem például tizenéves korom óta életcélom volt, hogy egyszer Angliában éljek, annyira megtetszett az itteni kultúra és életvitel. Ezért talán akkor is jöttem volna, ha otthon éppenséggel tényleg dübörög a gazdaság és pénz hullik a parlament ablakából a néphez. Ezen kívűl az is csábított, hogy itt sokkal egyszerűbb felépíteni egy tudományos karriert, mint otthon. Ezért én, és a hozzám hasonlók vállaljuk a nehézségeket az első hónapokban, években. Mondjuk én közel tíz évig azzal foglalkoztam, hogy könnyebb legyen a kivándorlás, nevesül egyetemet végeztem, szakmát szereztem mellé és szinte perfektül megtanultam angolul.