Nőként nem tudom elviselni a nőket. Mit tegyek?

A hideg ráz tőlük, nem tudok két értelmes mondatot váltani velük, sajnos rá kellett döbbennem, hogy a hímsovonoszta dumák nagy része igaz... a legtöbb nő ostoba, szűk látókörű, kibírhatatlan, kötekedő, nagyképű, nincs humorérzékük (legalábbis nem kifinomult), önzők, utálkozóak és még sorolhatnám. Soha nem is jöttem ki velük, már iskolában is mindig a fiúk társaságát kerestem. Sosem volt barátnőm, mindig inkább fiúk/ férfiak.

Viszont ez két oldalról sem jó:

1, Sokszor félreértik azt, hogy férfiak társaságában érzem jól magam. Persze ezt is főként nők részéről kapom meg, hogy mekkora k..va vagyok, hogy minden férfit fel akarok szedni. Holott korántsem erről van szó, egyszerűen velük tudok normálisan beszélgetni, nevetni.

2, A férfiak, bérmennyire is mondta már több, hogy nem vagyok az a "tipikus nő", meg jófej vagyok, értelmes, mégsem tudják levetkőzni azt, hogy egy nő van ott, és úgy viselkednek. és sokszor ők is flörtölésnek veszik a beszélgetést.

Ebben a helyzetben nem találom a helyem. Többször nyitottam már amúgy a nők felé és "adtam esélyt" a dolognak, de rövid időn belül rá kellett jönnöm, hogy nem, ezt nem bírom. Pedig nagyon társasági ember vagyok. Mit tehetnék, hogy ne legyen ilyen kényelmetlen ez? 25 éves vagyok.