Nőként nem tudom elviselni a nőket. Mit tegyek?
A hideg ráz tőlük, nem tudok két értelmes mondatot váltani velük, sajnos rá kellett döbbennem, hogy a hímsovonoszta dumák nagy része igaz... a legtöbb nő ostoba, szűk látókörű, kibírhatatlan, kötekedő, nagyképű, nincs humorérzékük (legalábbis nem kifinomult), önzők, utálkozóak és még sorolhatnám. Soha nem is jöttem ki velük, már iskolában is mindig a fiúk társaságát kerestem. Sosem volt barátnőm, mindig inkább fiúk/ férfiak.
Viszont ez két oldalról sem jó:
1, Sokszor félreértik azt, hogy férfiak társaságában érzem jól magam. Persze ezt is főként nők részéről kapom meg, hogy mekkora k..va vagyok, hogy minden férfit fel akarok szedni. Holott korántsem erről van szó, egyszerűen velük tudok normálisan beszélgetni, nevetni.
2, A férfiak, bérmennyire is mondta már több, hogy nem vagyok az a "tipikus nő", meg jófej vagyok, értelmes, mégsem tudják levetkőzni azt, hogy egy nő van ott, és úgy viselkednek. és sokszor ők is flörtölésnek veszik a beszélgetést.
Ebben a helyzetben nem találom a helyem. Többször nyitottam már amúgy a nők felé és "adtam esélyt" a dolognak, de rövid időn belül rá kellett jönnöm, hogy nem, ezt nem bírom. Pedig nagyon társasági ember vagyok. Mit tehetnék, hogy ne legyen ilyen kényelmetlen ez? 25 éves vagyok.
Legyél férfiakkal!
Jó az!
Nem kell félned attól, hogy több megszólást kapsz emiatt, mint más! A megszólók mindig találnak ürügyet maguknak!
Pedig az írásodból az jön le, hogy tipikus nő vagy, mindent túlbonyolítasz. Talán ezért is nem bírod a hozzád hasonló tipikus nőket. :D
Két lehetőséged van, vagy lemondasz a férfi társaságról, ami szerintem hülyeség, ha jól érzed magad velük, vagy tovább barátkozol velük és ha félreértés adódik tisztázod, már csírájában elfojtod.
Kedves Kérdező!
Én is ugyanígy érzek nőként. Megértem a helyzeted.
A nők többsége engem sem bír elviselni, még meg se ismert, azt se tudja, hogy milyen ember vagyok, de már nem vagyok szimpatikus, meg kibeszélnek a hátam mögött.
Pedig nem viselkedem botrányosan, nem flörtölök a pasijaikkal.
Egyszerűen magamat adom. Próbálok megnyerő lenni mindenkivel, mosolygós, adok is magamra, nőiesen öltözködöm (de nem k*rvásan) és már rögtön megy a fúrás részükről. Nem tudom milyen bűnt követek el ezekkel ellenük.
A férfiakkal érdekes sosincs ilyen problémám.
Már ha bemegyek egy boltba abból is látszik, hogy egy férfi eladó előzékeny, udvarias, a női meg akkora bunkó, hogy még én örüljek, hogy bemehettem egyáltalán oda vásárolni...
Meg a férfiak szerintem egyenesebbek, ha nem kedvelik egymást akkor szemtől szembe kerek-perec megmondják.
A nők a szemedbe jópofiznak, hátad mögött meg elhordanak mindennek, de még egymást is a kis társaságukban.
Felszabadultabb vagyok férfiak között. Sokkal értelmesebb témákat tudunk megbeszélni.
Nincs nyávogás, meg picsogás hogy "jaj, milyen műkörmöt csináltassak holnap?" meg hasonlók.
Lehet sörözni, kicsit durvább vicceket elsütni és ők befogadnak.
Azt nem tudom mit lehet tenni az ilyen nőkkel, mert ez szerintem az önbizalomhiányukból, komplexusaikból és az irigységükből származik.
Azzal én meg nem tudok mit csinálni, ha nincs megelégedve magával vagy az életével.
Ki kell bírni és jót röhögni rajtuk a férfiakkal! :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!